Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

394III. A btkv. tárgyalása részleteiben. tebbi szakaszaiban meghatározott büntettél előbbi szakaszaiban meghatározott büntetvagy vétséggel, az elkövetés idejére és helyére tel vagy vétséggel, az elkövetés idejére és nézve összefüggő más bűntett is forog fenn, a helyére nézve összefüggő, és hivatalból mennyiben ez hivatalból üldözendő büntettet üldözendő más bűntett is forog képez; fenn; 2. ha bűntett a megsértettnek halálát 2. ha a bűntett a megsértettnek halálát okozta; okozta ; 3. ha a 223. §-ban meghatározott vala- 3. ha a 235. §-ban meghatározott e s emelyik eset forog fenn. tek valamelyike forog fenn. A kiüb. módosításaival és a képviselőházban tett azon módosítással, mely szerint az 1. pontban e szavak: „vagy vétséggel" kihagyattak átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A képviselőház tárgyalása. Teleszky István, képviselő módositványa. A 2. bekezdésből ezen szavak: „vagy vét s é g g e 1" kihagyandók. — A képviselőház a módositványnyal elfogadja a szakaszt. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 239. §-t). Teleszky István : Ezen szakasz első pontjában következő szavakat „vagy vétséggel" kihagyandóknak indítványozom, mivel e fejezet előbbi §-aiban vétség nem fordul elő. Az eredeti ministeri javaslat szerint helyes volt az, mert ott egy vétség is előfordult, most azonban többé vétség nem fordul elő. (Helyeslés). Gulner Gyula jegyző (olvas) : „A második bekezdésben e szavak „vagy vétséggel" kihagyandók. Elnök: A t. ház a 239. §-t e módositványnyal elfogadja. [i.J Ministeri indokok. Ezen szakaszban a sértett fél inditványozási joga a megjelölt esetekben ki van zárva. Ha tehát az erőszak vagy corruptio az itt megjelölt körülményekkel fordul elő: az eljárás megindítását tárgyazó indítvány, minden esetben a kir. ügyészt illeti. A szakasz három esetet vesz ki a 226. §. rendelkezése alól. Az 1. eset indokát találja annak ellenkezőjében, a mi a 226. §. indokát képezi. A család, vagyis a sértett fél első rendben van érdekelve az iránt: vájjon eljárás tárgyává tétessék-e a rajta elkövetett bűntett? A lelki fájdalom, melyet az ilynemű szerencsétlenségnek vizsgálata, a brutális erőszak vagy a csábitás áldozatának okoz; a tekintet, a sértett félnek jövőjére; a megtámadottnak szégyenérzete, mely az ily büntettet a feledés sürü homályával fedni törekszik: elég okok arra, hogy az ő akarata ellen ne indittassék büntető vizsgálat. Ha tehát ezen tiszteletre méltó érzelmek kímélete lehetséges: az állam köteles ez érzelmeket még igazságügyi érdekeinek háttérbe szorításával is kímélni De ha az eset complicatiói olyanok, hogy a közhatalom visszavonulása sem képes megakadályozni, hogy az a napfényre vonattassék és nem képes megakadályozni, hogy a szemérem elleni merénylet a vizsgálat és a bűnvádi eljárás elemét képezze; ha például a kéjencz ugyanazon időben és helyen más büntettet is követett el, oly büntettet, mely hivatalból üldözendő : ez esetben a kiméletet igazoló ok elenyésznék, s ennélfogva a kímélet nemcsak czéljár. tévesztené, hanem a közérzületet sértő igazságtalansággá fajulna.