Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. 126—138. §§. — A képviselőház tárgyalása. 17 Ez eléretett ezen határozónak „közvetlenül" beszúrásával. Ez által az egész szakasz azon értelmet nyeri, hogy hatálya csak azon cselekményeknél kezdődik, melyek közvetlenül maga a bűntett elkövetésére vannak irányozva; vagyis: a melyek által a bűntett véghezvitele megkezdetett. Minthogy pedig a bűntett véghezvitelét megkezdő cselekmény képezi a 64. §. szerint a kísérlet külső tényelemét: e szerint az összhangzást a 125. és 126. §§. között az utóbbiban használt ezen határozó „közvetlenül" állítja helyre. Ez által nyer a szakasz a fogalomnak megfelelő, a kísérletet, az előkészületi cselekmények kiszorításával kifejező szövegezést. Ezen alakban fejezi ki a szakasz azt, hogy a 126. §. eseteiben is egyedül a bevégzett cselekmény és a kísérlet állapítják meg a felségsértés tényálladékát. A mondottak megfejtik, hogy a „közvetlenül" határozó nem alkalmaztathatott a 125. §-ban; és hogy azt okvetlenül használni kellett a 126. §-ban. IV. A felségsértő cselekedetek. Hogy itt nem soroltatnak elő az egyes cselekedetek, melyek által a felségsértés esetei létrejőnek: arra nézve már fentebb (1. fent B. alatt a 16. 1.) nyilatkoztunk. A 125. §. eseteire nézve ez lehetséges; sőt a törvény illető helyein meg is történt; de nem lehetséges a 126. §. eseteire nézve. A felségsértés constitutiv eleme mindazonáltal „az erőszak" s a bűntett az erőszak általi büntettek csoportjába tartozik. Vannak ugyan esetek, melyekben nem physicai erő által hajtatik végre a bűntett, hanem a psychicai erőnek psychicai hatása, vagyis az erőszakkal való fenyegetés által. A fejedelem szabadságának korlátozása igen is elkövettethetik egy fegyveres tömeg felállítása által a fejedelem által lakott helyiség előtt, ámbár közvetlenül senki sem ragadta meg a fejedelmet, senki sem tette reá szentségtelen kezét. A 126. §-ban felsorolt esetek azonban természetüknél fogva erőszakot tételeznek fel. Nem tartoznak tehát ide az államellenes tanok hirdetése: az elégületlenség fölkeltésére, az államrendszer, vagy a kormányforma felforgatására irányzott szellemi tevékenység. Mennyiben lehet azonban valaki szellemi tevékenység által is részese a felségsértésnek: az az V- fejezet (1. fent 448—492 1.) és a jelen fejezetnek különös rendelkezéseiből állapítandó meg. [II.] A képviselőház tárgyalása az i—6. fejezetről átalánosságban. (1877. nov. 28. ülés). Mocsáry Lajos: T. képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak kétségtelenül egyik legfontosabb részéhez értünk. Ezen résznek első hat fejezete a politikai bűntettekről és vétségekről szól. En ezen fejezetnek tartalmát fontos okoknál fogva el nem fogadhatom és miután nem gondolom, hogy azok különben nézeteimmel megfelelöleg módosíthatók és átalakíthatók volnának, bátor leszek azon indítványt terjeszteni a t. ház elébe, méltóztassék kimondani, hogy az első hat fejezet mellőztetvén, megbizatik a jogügyi bizottság, hogy az ugyanazokban foglalt tárgyakra nézve készítsen egy uj javaslatot, utasításul pedig adassék a jogügyi bizottságnak, hogy e részben az 1843. évi magyar bűntető törvénykönyvi javaslatnak idevonatkozó részeit, illetőleg az azokban lefektetett elveket vegye tárgyalása alapjául. 3