Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. VI. Fejezet. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok stb. elleni izgatás. —I7I—i74. §§. 193 régibbek az ebben foglalt intézkedések. Megtalálja azokat Angliában régibb dátummal; megtalálja a féniek elleni ítéletekben. Ha példát méltóztatik kérdezni, annak sem vagyok híjával. Azt mondja Starkie . . . (Közbeszólások a szélső baloldalon.) Azt hiszem, az angol szabadságot a magyar szabadsággal párhuzamba tenni alig lesz a mi ártalmunkra ; és e párhuzam nem fog a magyar szabadság kicsinyítésének tekintethetni. Ha azt, a mit Anglia tilt, a mit Anglia a maga consolidált erős világhatalmi viszonyaiban, az ö politikai és társadalmi lételére veszélyesnek tart és ezen okból büntet, a magyar törvényhozás is bünteti: ez, azt hiszem, a magyar szabadejvüség értékét egyátalán nem csökkenti, és szabadelvüségi reputatiónkat sem kellend ez esetben a rosz-hirbejutás veszélyétől féltenünk. Anglia legszabadelvübb íróinak egyike, Starkie, ide vonatkozólag ezeket irja, — a mikre visszatéröleg adatokkal is szolgálok, ugyanazon iró munkájában reproducált bírói Ítéletekkel — azt mondja Starkie: „teljesen lényeges, hogy a polgári társadalom törvényei ne csupán az állam erőszakos és lételének idő előtti megsemmisítésére irányzott támadások ellen nyújtsanak oltalmat, hanem minden oly egyenes és nem egyenes vállalkozások ellen (endauvers), a melyek a társadalom részletes intézkedéseit megsértik és azokat a megvetésnek teszik ki." Tehát az a „haine" és „meprise", a melyet méltóztatott Francziaországból 1850-ből származtatni, már Angliának régibb törvényei szerint is büntetendő, s minthogy Angliának régi törvényei jóval megelőzték az 1850-iki franczia imperialisticus törvényhozást: ezen — tagadhatlanul concludens oknál fogva nem az angol törvény származott a francziából, hanem ha már genericus összefüggés van a kettő közt: a későbbinek kellett származnia az előbbiből. De ezen tény igen lényegesen módosítja Simonyi Ernő képviselő ur azon állításának is értékét, mely szerint a mi javaslatunk az emiitett imperialisticus törvényből származik. Magyarország is ép ugy mint Anglia — ezt bátran állithatom — társadalmi intézményeinek gyűlöltté tételét, ha ez nyilt izgatás és nyilvános lázítás utján történik: jogosan és szükségszerüleg bünteti. Az kétségtelen, hogy az állam biztonsága nemcsak a felforgatásra irányzott egyenes és közvetlen támadások által veszélyeztetik, hanem ennél még sikeresebben az által, ha intézményei, a polgáriak ugy, mint a vallásiak, vagy ezeknek közegei a gyűlöletnek kitétetnek. Kezemnél van Fitzgerald angol lord föbiró következő nyilatkozata : „ha az, a ki a nyilvánosságnak ezen előjogát arra használja, hogy elégületlenséget ébresszen (discontent and dissatisfaction,) — azon büntettet követi el, a melyet a törvény lázitásnak nevez. „When a public writer uses his privilege to create discontent and dissatisfaction : he becomes guilty of what the law calls sedition" Rex versus Sulivan. íme t. ház, látjuk, hogy Anglia is bünteti a lázitó érzelmek felébresztését és nem várja be, mig a föllázitott tömegek az intézményeket fegyveresen megtámadják. (Mozgás a szélső baloldalon és felkiáltások: Halljuk az angol törvényt!) Angliának erre vonatkozó törvényei a „Common lawu-ból származnak; azt pedig, mint ismeretest kell föltételeznem, hogy a „Common law" nincs tételes törvény alakjában szövegezve; a mi pedig e köztörvényre vonatkozó munkákat illeti, ezek e házban nem férnek be. Angliának élő törvényeit az esküdtszék élén álló angol föbiró hirdeti ki az esküdteknek, ezekre alapitvák az angol jurynek verdictjei, ezek képezik a praecedenseket, melyek hosszú és hosszú századok után az angol birák által Anglia törvényeiként idéztetnek. Azt hiszem, hogy ha maga Anglia élő jogának kifejezése gyanánt fogadja e birói megállapításokat: akkor az igen tisztelt baloldali ellenzék is megnyugodhatik abban, hogy ez Anglia törvénye. Azt egyébiránt mindenki tudja, a ki az angol jogtörténelmet tanulmányozta, hogy mily nagy fontossággal birnak még ma is Angliában a századok előtt keletkezett praecedensek és hogy Anglia valódi törvénygyűjteményét tulajdonképen Anglia lordbiráinak megállapodásai képezik. Ha méltóztatnak kívánni, mehetek tovább. (Halljuk!) Ugyanezen Fitzgerald föbiró, Desay főbíróval együtt a Pigott elleni esküdtszék alkalmából a következő szavakban 25