Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

180 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. nem lehet mást tenni, a gyűlöletre izgatás helyett azonban gyűlöletre „lázitást" kiván tétetni. — Horváth Lajos a §. megtartása mellett szólal fel, mely a mi viszonyainknak megfelelő, s mert legkevésbé sem korlátozza a higgadt tárgyilagos vélemény szabad nyilvánítását. — Juhász Mihály a megtámadás helyett izgatást kiván tétetni s nem tartja szükségesnek, hogy a §. második részében az alkotmány elleni izgatás külön felemlittessék. — Komjáthy Béla elégségesnek tartja az előbbi §-ok intézkedését az uralkodó személynek védelmére. Szóló azon párthoz tartozik, melynek létalapja azon nézet, hogy a monarchia másik államával való kapcsolat káros és ha e pont megtartatnék, szóló pártjának egész működése lehetetlenné tétetnék. — Chorin Ferencz veszélyesnek tartja, hogy a büntető törvény az 1848-ki sajtótörvényen túl megy. Szóló elismeri, hogy az 1867-kiXII. t. cz. ellen engedetlenségre való izgatás büntetendő cselekmény, de nem büntethető azon izgatás, mely a közvéleményt meg akarja győzni, hogy a törvény káros. Ne menjünk tovább, mint az osztrák büntetőtörvény, ebben pedig ilyen intézkedés nincs. Bizonyos mozoghatási kört mégis csak kell engedni az alkotmány megváltoztatására czélzó véleményeknek. — Marsovszky Jenő a §-t Horánszky módosításával elfogadja. — Hodossy Imre sajnálja, hogy már 1868-ban nem emelkedett törvényerőre e §. A megtámadás helyett az izgatás kifejezés mellett nyilatkozik. A mi az állami kapcsolatra vonatkozik, az 1848-ki sajtótörvény kifejezéséhez való ragaszkodás annyi lenne, mint nem venni tekintetbe az 1867. XII. törvényczíkk fennállását. A bizottság a §-t elfogadja, első részében a „megtámadás" helyett „izgatást" tesz és a 2-ik részből a „gyűlölet" szót kihagyja. [9.] A képviselőház igazságügyi bizottságának a 173. §-ra vonatkozó első jelentése. E §-ban a „megtámadja" és „gyűlöletre izgat" kifejezések helyett az „izgat" szó használtatott, és a §. vége felé e szavak „úgyszintén az is, a ki a magyar állam lakosait vagy azok egy részét az alkotmány" stb. kihagyattak. A jelen fejezet a törvény és hatóságok elleni izgatásról intézkedik, az egyes büncselekvények irányát és természetét tehát e szó „izgat" fejezi ki leghelyesebben, mig ezen szó: „gyűlöletre" a törvény különböző megszorító magyarázatára szolgáltathat alkalmat. Az alkotmány elleni izgatás már a §. elején említtetik; a „megtámadja" szónak kihagyása folytán, annak ismétlése, úgyszintén a magyar állam lakosai vagy azok részének külön említése fölöslegessé vált. [10.] A képviselőház igazságügyi bizottságának ai73.§-ra vonatkozó második jelentése. A VI. fejezet 171. és 172. §§. szövegezése ellen a ház tárgyalásai alkalmával nem történvén észrevétel és a t. ház által 3556. sz. a. elfogadott határozati javaslat különösen a 173. §. újabb tárgyalására és szövegezésére utalván, a bizottság az imént érintett §-t beható tárgyalás alá vette. A jogügyi bizottság maga részéről nem osztozkodik azon, a képviselőház tárgyalásai alkalmával felmerült aggodalomban, mintha e §. szövegéből a törvényes intézmények bírálatának, azok törvényszerű módosítására vagy megváltoztatására irányzott felszólamlásoknak büntethetőségét következtetni lehetne, minthogy az „izgat" szó alá csakis az indulatok és szenvedélyek felgerjesztésével, a törvényes intézmények gyűlöletére, megvetésére vagy lealacsonyitására irányzott nyilvános vagy nyomtatványok általi felszólamlásokat véli subsummálhatóknak.