Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. V. Fejezet. A hatóságok, országgyűlési tagok stb. elleni erőszak. — i65—167. §§. 157 ugy látszik, nem reflectált arra, hogy az általános részben minden egyes büntetés-nemnél a maximum és minimum megállapítva lévén, az egyes esetekben csupán csak akkor mondatik ki különösen a minimum, hogyha az az általános szabályoktól eltér, következőleg azt mondani, hogy e fejezetben nincsen a minimum megállapítva, nem lehet. A mi pedig azon indítványt illeti, mely a rendörszemélyzetnek külsőségek által való felismerhetésére vonatkozik: az ellen nem volna kifogásom, ha rendezett rendőrségünk volna; de az nincsen. Azt pedig épen nem lehet feltételül kitűzni, hogy ha ilyen külső ismertető jellel nem bir az illető rendőr, nem lenne büntethető a tettes : mert előfordulhat azon eset, hogy valaki nagyon jól tudja, kivel van dolga, azonban hivatkozva a törvény ezen rendelkezésére, hogy csak akkor esik büntetés alá, ha a rendőri közeg külső ismertető jellel van ellátva: a büntetés alól kibujhatik. En a módositványt nem tartom elfogadhatónak és kérem a t. házat, hogy méltóztassanak a 166. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. Pauler Tivadar előadó: Csak egy igen rövid megjegyzést kívánok tenni. (Halljuk!; Azok után, a miket a t. igazságügyminister ur elmondott, szorítkozom csupán a t. képviselő ur megnyugtatására. Tudjuk, hogy minden törvényben, a mienkben is benn van az ignorantia facti, hogyha tudniillik oly cselekmény forog fenn, melyben ö büntettet nem láthatott: akkor az neki be nem számittathatik. Elnök: A szavazás előtt fel fog olvastatni a módositvány. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: Kérdem a t. háztól, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk !) A kik elfogadják az igazságügyi bizottság szövegezése szerint: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy a módositvány mellőzve van. [4.] A főrendiház hárm. bizottságának jelentése. (165. §.) A 165-ik §-nál a hármas bizottság azon szempontból indult ki, hogy valamely hatóság küldöttsége, választmánya, bizottsága, hivatalnoka, vagy más közege ellen, hivatalos eljárásának teljesítése közben elkövetett erőszak nem vétséget, hanem kizárólag büntettet képez; miért is e §. első sorában e szó: „vétségét" — helyett „bűntettét" szónak, e szó helyett pedig „fogházzal" „börtönnel" szónak felvételét ajánlja. [5.] A főrendiház 1878. febr. 21. ülésének jegyzőkönyvéből. A 165. §-nál a főrendek azon nézetben vannak, hogy miután a törvényjavaslatban azon eszme kifejezést nyert, hogy egyes személy ellen elkövetett erőszak mint bűntett büntettessék, ezt annál inkább látják indokoltnak, ha a személy ellen elkövetett erőszak egyszersmind valamely hatóság küldöttsége, választmánya, bizottsága, hivatalnoka vagy más közege ellen hivatalos eljárásának teljesítése közben elkövettetik, mely esetben az elkövetett erőszak nem vétséget, hanem súlyosabb beszámítás alá eső büntettet képez, ennek folytán ezen szót „vétségét" e szóval „bűntettét", — e szót pedig „fogházzal" e szóval „börtönnel" felcserélni javasolja. 167. §. Veszélyes fenyegetésnek tekintendő valamely bűntett vagy vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen. Mj. 163. §. — Kiüb. 167.