Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

150 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. az arra vonatkozó intézkedés a cselekmény tényálladékának hasonszerüségénél fogva nem a Lázadásról szóló IV., hanem a hatóságok vagy hatósági közegek elleni eröszakot tárgyaló V. fejezetbe oly módon lenne beiktatandó, hogy a 163. §. új bekezdéssel következőképen egészíttetnék ki. „Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapított czélból az országgyűlésnek, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságok valamely tagja ellen követtetik el." Az V. fejezet czíme pedig akként módosíttatnék: A hatóságok, országgyűlési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak. A közhivatalnokok külön megemlítését, minthogy azoknak hivatali hatalmukkal való visszaélés által elkövetett bűntetteik iránt más helyütt történik intézkedés, a bizottság nem tartotta szükségesnek. [5] A főrendiház tárgyalása (163 — 165. §§.) (1878. febr. 21. ülés.) Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa az V. fejezet czímét és a 163. §-t). Szapáry István gr. pestmegyei főispán: Itt a hármas bizottság módosítása szerint „fogház" helyett „börtön" teendő. Cziráky János gr.: E szó a második bekezdésben fordul elő. Csemegi Károly államtitkár : Az igazságügyministeri javaslatban is ugy volt eredetileg. Zichy F. Viktor gr. jegyző: A dolog következőleg áll: a képviselőház a börtönt fogházzá változtatta át, a hármas bizottság pedig visszahelyezte a börtönt, ennélfogva a 163. §. második bekezdésében fogház helyett börtönt ajánl tétetni. (Elfogadjuk!) Elnök: Nem lévén észrevétel, a bizottság javaslata elfogadtatott. Zichy F. Victor gr. jegyző (olvassa a 164. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 165. §-t). E §-nál a hármas bizottság e §. első sorában a „vétség" szó helyett „büntettet", a „fogházzal" helyében pedig „börtönnel" kifejezést ajánl tétetni. Cziráky János gr. tárnokmester: Talán fel lehetne olvasni az indokolást. Csemegi Károly államtitkár: Miután a tárnokmester ö nagyméltósága az indokolást említette, ha méltóztatnak megengedni, miután ezen kérést a kormány intézte a bizottsághoz, bátor vagyok előadni e kérés indokait. A törvényjavaslat rendszerén keresztülvonul azon eszme, hogy a hol személy ellen követtetik el erőszak, azon cselekmény büntettet képez és bűntettre kiszabott büntetéssel sujtatik. Ez a képviselőház jogyűgyi bizottsága által is elfogadtatott, de a képviselőházban aztán azon indítvány tétetett, hogy a 163. és 165. §§. eseteiben fogházzá változtassék át a büntetés és a bűntett helyett legyen vétség. Minthogy ez ellenkezik a rendszerrel, mely végig vonul az egész törvényen: továbbá mivel enyhítő körülménynek csak nem lehet tekinteni azt, hogy nemcsak személy ellen, hanem azon személy ellen, ki egyszersmind közhatósági személy is, közhatósági minőségben követtetik el az erőszak: ez, mondom, csak nem képezhet enyhítő körülményt a többi erőszakos megtámadásokkal szemközt: ennélfogva ha valahol indokolva van az, hogy a személy elleni erőszak szigorúan büntettessék, ezen eset itt forog fenn, hol nemcsak személy, hanem közhatósági személy, még pedig közhatósági functióban támadtatik meg. Ez volt indoka annak, hogy a kormány azon kérelmet intézte a hármas bizottsághoz, és kérem a mélt. főrendeket is, méltóztassanak a hármas bizottság által elfogadott módositványhoz járulni. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik.