Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. 126-i38. §§. — Ministeri indokok. 5 irtózatos tág köre átfoglalja még az okiratok és hivatalos pecsétek meghamisítását, ha az a 3. §-ban megjelölt személyek által követtetik el; a pénzhamisítást; az aranynak és ezüstnek titkon ki vi telét az ország b ó 1. Pedig 1723-ban már szübebbre vonatott e bűntett területe, mely azelőtt még számos egyéb cselekményekre is kiterjesztetett. Az alapeszme, melyből a hűtlenség eseteinek felsorolásánál régi törvényeink kiindultak: az összehasonlító jogtörténelem nyomán ismeretes; de ha ez meg is fejti azon sokféle, mind tárgyaikra, mind a cselekvő szándékára, mind pedig veszélyességükre nézve egymástól lényegesen eltérő cselekvéseknek, a legirtózatosabb bűntett fogalma alá szorítását: mindazonáltal alig találkozhatnék valaki, a ki e megfejtést — igazolásnak, a történelmileg kimutatott tényt, a mai kor igazságai közé felveendő szabálynak állítaná. Az 1843-ki javaslat készítői bölcs óvatossággal árkolták körül a felségsértés bűntettének szűkre vont határait; s bizonyára nem fog a jelen törvényjavaslat hibájául tekintetni, hogy e határokat bizonyos tekintetben még szűkebbre vonta. II. A felségsértés tárgyai. 1. A király nemcsak képviselője az államnak, hanem cselekvéseinek örökös és hatályos irányzója is. A király élete, épsége vagy szabadsága elleni merénylet tehát nemcsak az államfelségnek képviselőjét támadja meg; hanem e támadás által, ha eredményre vezetett, lehetetlenné válik, hogy a fejedelem az ország alaptörvényeiben gyökerező uralkodói jogát gyakorolhassa, vagy hogy azt az alaptörvényekben feltételezett szabadsággal, s önelhatározása szerint gyakorolhassa. Minthogy pedig az uralkodói jogoknak, a fejedelem általi folytonos, hatályos, és szabad gyakorlata, lényegesen megkívántatik arra nézve, hogy monarchiákban rendszeresen, és félbeszakítás nélkül folytattassék az állami tevékenység: ebből következik, hogy az állam elsőrendű és legfontosabb érdekei követelik, a felség élete vagy személye elleni erőszakos megtámadásnak, az állam megsemmisítésére irányzott bűntett közé sorolását, és a legsúlyosabb büntetéssel büntetését. Mindazonáltal épen az imént kiemelt eszméből kifolyólag szigorúan megkülönböztetendö a király elleni azon merénylet, mely a felséget uralkodói állásában támadja meg: azon, habár aljas bűntettől, mely a felség sérthetlenségét violálja ugyan, de uralkodói állását, s az ebből kifolyó cselekvési szabadságát egyátalán érintetlenül hagyja. 2. Az alkotmány mintegy lelke, szellemi alkatrésze az államnak; a közjog, és ennek biztosítékai, az államhatalom viszonya a néphez, az állami tényezők jogai és kötelességei, hatalmuk határai, s a hatalom gyakorlatának föltételei, valamint modalitásai: az alkotmány által határoztatnak meg. Az alkotmány által válik a nemzet egy organicus egészszé ; akarata, önelhatározása, létének alakja, és cselekvése rendszeres nyilvánulásának formái, az alkotmányban határoztatnak meg és szabályoztatnak. A ki az államnak alkotmányát támadja meg, s azt erőszakkal absolut uralom alá tereli, vagy a ki az alkotmánynak egyik lényeges részét erőszakkal lerombolja, s saját uralma alá vetvén a hatalmat, azon részt vagy eltörli.