Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. V. Fejezet. A hatóságok, országgyűlési tagok stb. elleni erőszak. — i63. §. 147 börtönnel sújtani túlszigorú. Igaz, hogy joga van a bírónak ezen büntetést a rendkívüli enyhitö körülmények esetében leszállítani. De nem hiszem, hogy jó szolgálatot tennénk a büntetötörvénykönyvnek, ha egyes bűnös cselekmények túlszigorú megbüntetése által a birót arra kényszeritenök, hogy ott is vegyen fel enyhitö körülményeket, hol valósággal nincsenek. Már pedig ily eset állana be, ha egyes tag által elkövetett veszélyes fenyegetés, sértés, hat hónapi börtönnel, mint minimummal, és három évi börtönbüntetéssel, mint maximummal büntettetnék. Módosításom tehát oda terjed, hogy a i63. §. 2-ik bekezdésének 2-ik sorában ezen szavak helyett: „három évig terjedhető börtönnel" tétessék ,,három évig terjedhető fogházzal." (Helyeslés.) Elnök: Mielőtt a 163. §. iránt a ház határozatát kikérném, előbb szavazás alá kell bocsátanom azon határozati javaslatot, a melyet Csatár Zsigmond képviselő ur az egész 5-ik fejezetnek a bizottsághoz való visszautasítása végett adott be. Méltóztassanak ezen határozati javaslatot meghallgatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: A kik elfogadják ezen indítványt, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a határozati javaslatot nem fogadta el, e szerint a fejezet részletesen tárgyaltatik. Most méltóztassanak meghallgatni Chorin képviselő ur és Remete Géza képviselő ur módositványait. Gulner Gyula jegyző (olvassa Chorin Ferencz és Remete Géza módositványait). Elnök: Először is kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 163. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változtatás nélkül elfogadni? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, nem fogadtatik el. Elfogadja-e a ház Chorin képviselő ur módositványával? (Elfogadjuk!) Tehát a 163. §. a Chorin Ferencz képviselő ur módositványával fogadtatván el, Remete Géza képviselő ur módositványa elesik. [3.] A képviselőház tárgyalása (163. §. 3. alin.) (1877. decz. 1.) Elnök: Következik a bűntetötörvénykönyvröl szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Befejeztük a 162. §-t. Zay Adolf: T. képviselőház! A szőnyegen levő törvényjavaslat a büntetőtörvény különös oltalma alá helyezte az országgyűlést, mint testületet, a közösűgyi tárgyalásokra kiküldött országos bizottságokat, mint testűleteket, továbbá a hitfelekezeteket, a nemzetiségeket, és később az V. fejezet a törvény különös oltalma alá helyezi a hatóságokat, a közhivatalnokokat, és a hatósági közegeket, az egyes bizottsági tagokat, a csőszöket, az éjjeli őröket, szóval mindenkit, a ki hivatalt visel, vagy hivatalhoz hasonló működést fejt ki. De a törvényjavaslat benyújtójának figyelmét kikerülte egy nagyon igénytelen lény, mely talán mégis érdekes lesz a t. ház előtt, mert ezen igénytelen lény, mely ezen törvény dispositiójánál fogva nem lesz a törvény különös oltalma alá helyezve, mi magunk vagyunk, az országgyűlési képviselők. E törvényjavaslatban egyetlen egy különös dispositió sincs, mely a képviselő szabadságának korlátozását, vagy szabad működésében való akadályozását a törvény különös oltalma alá helyezné. Az V. fejezet, mint mondám, csak a közhatóságokról szól, a későbbi fejezetek pedig, melyek a kényszerítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók ezen esetben, mert vagy azt tételezik fel, hogy hivatalnok a bűnös, mi ez esetben nem áll mindig, vagy azt tételezik fel, hogy nagyobb csoport gyűl össze, vagy azt tételezik fel, hogy magánlak sértetett meg, de mindezen feltételek nem szükségesek és lényegesek ez esetben. Két esetet leszek bátor felhozni. Egy képviselő lakásába bejön egy vagy két ember, mondjuk pl. hordár, ezek behatolnak lakásába, és azt mondják a képviselőnek: ma nem szabad a gyűlésbe mennie, ma nem szabad ezen indítványt tennie; 19*