Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. V. Fejezet. A hatóságok, országgyűlési tagok stb. elleni erőszak. — i63. §. 141 részről azon nézet uralkodott e javaslat megállapításánál, hogy mindenik állam politikai intézményei annyira kizárólagos sajátjai az illető államnak, hogy azok oltalmára más államoktól nem ki vánhat segélyt. Vannak a nemzetek jogát érintő némely különös büntettek, melyek ha belföldi által valamely külállam ellen követtetnek el: a tettesnek hazájában is büntetés alá vonatnak. Ezek kivételes esetek, s szorosan körvonalozvák. Ezek azok, a melyekről fentebb (I. köt. 160—162. 1.) tétetett említés: de ennél tovább nem terjed ki a nemzetközi oltalom. Egyik állam sem bünteti a másik állam honosát, ha ez hazájában felségsértést követel (kivéve a fejed e'lemgyilkosságot, a mi nem politikai bűntett); annál kevésbbé kívánható és igazolható, hogy a külföldi hivatali közegek hivatalos eljárásának akadályozása miatt tegye mozgásba büntető hatalmát. De ha nem bünteti a külföldit, a ki saját hazájának hatóságai ellen követ el erőszakot: hogy büntethetné saját alattvalóját, ha ez külföldön tartózkodása alatt, a külföldi hatóság ellen követte el e cselekményt, s mielőtt ott megbüntettetett volna, sikerült neki hazájába visszatérni. 163. §. A csoportosulás, melynek czélja valamely hatóságot, erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által, hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeríteni : a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha pedig az erőszakot, vagy veszélyes fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, csupán egy személy követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapított czélból az országgyűlésnek vagy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el. Mj. 161. §. - Kiüb. 163. §. I. 3 II. mj. 161 §. A csoportulás, melynek Kiüb. 163. §. A csoportosulás, melynek czélja valamely közhatóságot, törvényható- czélja, valamely [] hatóságot [] erőszak, vagy ságot, vagy bíróságot erőszak vagy erőszakkal veszélyes fenyegetés által, hivatása gyakorlavaló fenyegetés által, hivatása gyakorlatában tában megakadályozni, vagy valaminek elhamegakadályozni, vagy valaminek elhatározá- tározására, valamely intézkedésre, valaminek sára, valamely intézkedésre, valaminek elhagyá- elhagyására kényszeríteni: a [] hatóság elleni sára kényszeríteni: a közhatóság elleni erőszak erőszak bűntettét képezi, és öt évig terjedhető bűntettét képezi, s 5 évig terjedhető börtönnel börtönnel büntetendő. büntetendő. Ha pedig az eröszakot, vagy veszélyes Ha pedig a cselekményt csupán egy fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, személy követi el: 3 évig terjedhető börtönnel csupán egy személy követi el: három évig büntetendő. terjedhető börtönnel büntetendő. A kiüb. ujolag tárgyalás alá vévén ezen, a képviselőház által hozzá visszautasított szakaszt, azt a következő alineával toldotta meg: „Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés a fennebb megállapított czélból az országgyűlésnek, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el."