Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

m. k BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁNAK TÁRGYALÁSA RÉSZLETEIBEN. MÁSODIK RÉSZ. A BŰNTETTEK ÉS VÉTSÉGEK NEMEIRŐL ÉS AZOK BÜNTETÉSÉRŐL. I. FEJEZET. A felségsértés. Ministeri indokok a felségsértésröl. [I.] — A képviselőház tárgyalása az 1—6 fejezetekről átalánosságban. Mocsáry Lajos képviselő határozati javaslata a büntető tvkönyv II. része, 1—6. fejezeteihez: „A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat II. részének 1—6. fejezetei mellőztetvén, oda utasittatik a jogügyi bizottság, hogy az emiitett fejezetekben foglalt tárgyakra nézve az 1840 - ki országgyűlés által kiküldött országos bizottság által készitettés 1843-ban közzétett javaslat, illetőleg az abban foglalt elvek alapján készítsen a képviselőház elé terjesztendő új javaslatot." — A ház a határozati javaslatot mellőzte. [2.] [i.] Ministeri indokok. I. fej. A felségsértés. I. Az alapeszme. Az állam, illetőleg ennek lényeges alkatrészei megtámadására irányzott bűntetteknek, és ezek büntetésének meghatározásánál: fennálló törvényeinket nem lehetett alapul elfogadni. Ezen törvények Szt. István királyunk idejében keletkezvén, s egymástól igen távoleső időközökben, gyakran egy felmerült eset szempontjából bővíttetvén: annyira magukon viselik származásuk jellegét, hogy ezek alapján a mai felfogásnak megfelelő törvény nem állapitható meg. Eltekintve attól, hogy a crimen laesae majestatis és nota infidelitatis közötti jellemző különbséget mai napig sem vagyunk képesek törvényeinkből kimagyarázni, ezen — már magában is súlyos körülményhez hozzájárul az is: hogy annyi, és olynemü cselekmények is loglaltattak e két bűntett tényálladékai közé, melyek vagy épen nem tartoznak oda, vagy csakis az alapeszmének nem igazolható kitágítása folytán lennének azok keretébe beszoríthatok. 1*