Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

116 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. 3) a magyar kormányt erőszakkal, vagy 3) a magyar kormányt erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetéssel hivatása szabad [] veszélyes fenyegetéssel hivatásának szabad gyakorlatában akadályozni, vagy valaminek gyakorlatában akadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, vagy elhagyására kényszeríteni: a lázadás bűntettét valaminek elhagyására kényszeríteni: a lázadás képezi, és tíz évtől tizenöt évig terjedhető bűntettét képezi, és 10 évtől 15 évig terjed- államfogházzal büntetendő. hetö államfogházzal büntetendő. A kiüb. módosításával átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A kiüb. jelentése [3]. — A képviselőház tárgyalása. Metzner Gyula képviselő módositványa: A 152. §. 3) pontjában „m agyar kormány" helyett tétessék „alkotni ányos magyar kormány" — Zay Adolf képviselő módositványa: A 152. §. utolsó bekezdésében „10 évtől" helyett „1 évtől" vétessék fel mint minimum. — Simonfay János képviselő felszólalása a büntetési minimum és maximum leszállítása kérdésében. — A képviselőház a módositványok mellőzésével elfogadta a kiüb. szövegét [4]. [i.] Ministeri indokok a 150. §-hoz. (tsz. 152. §.) „A csoportosulás." A törvényjavaslat nem határozza meg: mi értetik a csoportosulás alatt ? Nevezetesen hány ember együttléte szükséges, hogy csoportulás legyen? Ez nem is határozható meg; de arra nézve, hogy néhány embernek, 5—6 embernek egybegyülése ne foglaltathassák a jelen törvény alá: részint a fejezet czíme, részint a csoportulás fogalma biztosítékot nyújt. A „csoport" egyértelmű a tömeggel s nagyobb számú embereknek összegyűlését jelenti. De összhangzásban a fejezet czímével: annyi ember együttléte kívántatik, hogy azok száma is jelezze, hogy az nem egy közönséges büntársaság, hanem a közbéke megzavarására alkamas tömeg. Egyébiránt nem szükséges, hogy az egész tömeg tettleg megjelent légyen a zavargás színhelyén; elég, hogy az összegyűlés megkezdetett, ha többen együtt vannak, mások még jönnek. A javaslat „csoportulást" és nem „csoportot" emlit; a bűntett megkezdésénél tehát azon mozzanat van megjelölve, midőn a tömeg alakul, s nem midőn az már megalakult, vagy midőn a szándékolt erőszakos cselekményt már végrehajtja. „A magyar kormányt hivatása szabad gyakorlatában akadályozza." Ez alatt ministerium, a ministertanács értetik; ellentétben az egyes minister elleni erőszakkal; ez utóbbi esetben az V. fejezet alkalmazandó, s a cselekmény: „a közhatóság" elleni erőszakot képez. [2] Ministeri értekezlet (mj. 150. §. tsz. 152. §.) Funták Sándor űgyve'd nagyon tág értelműnek tartja a szakaszt. Nevezetesen megtörténhetik, hogy egy csoport az országház elé megy, és ott egy kérvényt akar benyújtani a bérkrajczárok megszűntetése iránt. Ha azonban nem figyelmeztetik az illetőket arra, hogy a képviselőházhoz közvetlenül kérvényt benyújtani nem lehet, akkor ezek talán tudatlanságukban kihágásokra vetemedhetnek. Szóló tehát szükségesnek tartja, hogy a 43-iki javaslat példájára betétessék a törvénybe, miszerint előbb a rendőrség figyelmeztetni tartozik arra, hogy mi a törvény? Csemegi Károly államtitkár erre megyjegyzi, hogy a 150. §. alá csak akkor esik a csoportosulás, ha a résztvevők, az országgyűlést erőszakkal, vagy erőszakkal való fénye-