Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

114 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. bűntény: ez esetben méltóztassanak megengedni, nem tudom jogérzetemet megnyugtatni az iránt, hogy egyforma büntetés érje a kísérletet a bevégzett bünténynyel. (Helyeslés balfelöl.) Tovább megyek, t. ház. Én igen nagy különbséget látok a között, ha a csopor­tosulás, melyre nézve az igen t. államtitkár urnák interpretatióját helyesnek tartom, puszta kézzel, vagy fegyveres kézzel történt. A törvényjavaslatnak ezen §§-ai szerint igazságos­nak hiszi-e a t. képviselőház azt, hogy az itt kijelölt czélból fegyveres kézzel történt csoportosulás ugyanazou minimum és maximum határai közé szorittassék büntetés tekin­tetében, mint a puszta kézzel, habár ugyanazon czélból létrejött csoportosulás? Azt. hiszem, t. ház, hogy ezeket magára a biróra bizni akkor, midőn a törvényhozásnak mind­ezen körülményeket latolni és mérlegelni módjában van, nem volna tanácsos. (Helyeslések.) Bátor vagyok egy példát arra nézve, hogy mennyire hiányos e részben e tör­vényjavaslat szerkezete, épen magából a törvényjavaslatból idézni. (Halljuk!) Ezen tör­vényjavaslat a csoportosulásnak egyik nemét ugy definiálja, hogy ha az azon czélból jön létre, hogy az országgyűlést, vagy annak valamelyik bizottságát, a delegatiót vagy a kor­mányt valamely dolog végrehajtására, vagy abbanhagyására kényszerítse s hivatásának szabad gyakorlatában megakadályozza. (Egy hang a középen: erőszakkal!) igen erőszak­kal. A másik, a mire a t. államtitkár ur is rámutatott, hogy a lázadás bűntettét képezi, az olynemü csoportosulás is, melynek czélja a polgároknak valamelyik osztályát, nemze­tiségét vagy felekezetét fegyveresen megtámadni. Ezen két definitiónál többet — kivéve a 161. §-ban foglalt ál toborzást, a mely tulajdonképen nem is ide tartozik — mondom, ennél több csoportosulást, olyant, melyet a javaslat lázadásnak qualificálna, én e javaslat­ban nem találok. Már most azt mondja a javaslat, hogy az első, t. i. az országgyűlés és bizottságai ellen való csoportosulás 10 egész 15 évig terjedő büntetéssel büntettetik; a második, midőn a polgárok valamelyik osztálya támadtatik meg: 5 — 10 évig terjedhető büntetéssel büntetendő. Méltóztassék most elolvasni a 154. §-t, ott az mondatik, hogy ha lázadó csoport valamely községet, házat, fegyvertárt, hadiszertárt, lőportárt támad meg s foglal el; a 155. §-ban pedig az mondatik, hogy ha lázadó csoport rablást, gyujtogatást követ el: akkor 10-töl 15 évig terjedhető büntetéssel büntettetik. (Felkiáltások: Ugy van !) Azt hiszem, t. ház, sikerült rámutatnom arra, hogy a lázadás fogalmát a csoportosulásban csak a 152. és 153. §§-ok irják körül: tehát másnemű csoportosulást, mint a mely az országgyűlés, annak bizottságai vagy egyes nemzetiségek és osztályok elleni megtáma­dásra irányul, ezen törvényjavaslat lázadásnak nem qualifical. Ha pedig ezek a lázadások, tehát az oly csoportosulások, melyek az országgyűlés, annak bizottságai, vagy pedig egyes osztályok és nemzetiségek ellen fegyveres támadásra szövetkeztek, ha — mondom — ezek a csoportulások, ezeken felül még gyújtogatás, rablás, pusztítás elkövetésével vagy fegy­vertárnak, hadiszereknek,!löpornak elfoglalásával vannak egybekötve: mégis egyforma bünte­téssel sujtatnaK. Azt hiszem, hogy a között mégis csak kell a bűntény nagysága és súlya tekintetében bizonyos kűlömbségnek lenni, ha valaki azon — bár igen súlyos, igen nagy felelősséggel járó — tényeket követi el, melyek a 152. és 153. §-ban vannak körül irva, vagy pedig elköveti ezeket is, de még ezeken felül gyújtogat, rabol, fosztogat, fegyver­tárakat foglal el. Itt egyforma mértékkel mérni és egészen a bírónak — nem mondom önkényére, hanem mondjuk — bölcs belátására bizni a törvény alkalmazását: nem tartom egészen tanácsosnak. (Elénk helyeslések.) Ezekben igyekeztem kimutatni, hogy én ezen törvényjavaslatban, melynek inten­tiójával tökéletesen egyetértek, mert ezen bűntényeket magam is a legnagyobb, a leg­súlyosabb bűntényeknek tekintem és e szerint kívánom megbüntetni, mondom, én ezen törvényjavaslatban a most tárgyalás alatt levő kérdést nem látom oly világosan kifejtve, hogy az teljesen átlátszó lenne. Az iránt nincs köztünk véleménykülönbség, hogy az ily bűntények megbüntettessenek; de ha'a t. előadó ur Francziaországra hivatkozott és elmon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom