Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. III. Fejezet. A hűtlenség. — i44. §. 93 5. az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségének megingatása által segiti; 6. a ki az osztrák-magyar monarchia haderejének fegyver-, szer- vagy élelmi tárát, vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy az ellenség előnyére, valamely hidat, töltést, gátat, vaspályát, utat felgyújt, felszakit, megrongál vagy egyébkint használhatlanná tesz ; 7. a ki az osztrák-magyar haderő állásáról állapotáról vagy mozdulatáról az ellenséget értesiti, vagy az ellenség kémjét, vagy a tudakolásra kiküldött katonáját elrejti, vagy annak czélja kivitelére, vagy menekülésére segélyt vagy tanácsot ad ; 8. a ki jelen szakasz 3., 4., 5., 6., 7-ik pontjaiban meghatározott valamely cselekményt az osztrák-magyar monarchia, vagy szövetségesének területére nézve, vagy ennek haderejével közösen működő haderő ellen 5. a ki az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségének megingatása által az ellenségnek segítségére van; o. a ki az osztrák-magyar monarchia haderejének fegyver-, szer- vagy élelmi tárát vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy az ellenség előnyére, valamely hidat, töltést, gátat, vaspályát, utat felgyújt, felszakit, megrongál, vagy egyébkint használhatlanná tesz ; 7. a ki az osztrák-magyar haderő állásáról, állapotáról, vagy mozdulatáról, az ellenséget értesiti, [] az ellenség kémjét, vagy kémszemlére kiküldött katonáját elrejti, vagy annak czélja kivitelére, vagy menekülésére segélyt vagy tanácsot ad; 8. a ki a jelen szakaszban [ ] meghatározott valamely cselekményt, az osztrákmagyar monarchia [ ] szövetségesének területére nézve, vagy ennek haderejével közösen működő haderő ellen követi el. követ el. A kiüb. módosításaival átment a törvénybe. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A kiüb. tárgyalása [3].— A képviselőház tárgyalása. Zay Adolf képviselő módositványa. A 144. §. végére új kikezdésül felveendő: „Ha enyhitö körülmények forognak fenn, vagy ha a tett maga csekélyebb mérvű, öt évig terjedhető államfogház mondandó ki." — A képviselőház a szakaszt a módositvány mellőzésével fogadta el [4]. [i.] Ministeri indokok. A szakasz rendelkezései világosak és határozottak. Mindazok, a kik az itt különösen meghatározott valamelyik cselekményt elkövetik, ha azt azon szándékkal követik el, hogy az ellenségnek használjanak és saját hazájuknak ártsanak: hütlenségi büntettet követnek el. A dolus minősége, az akarat iránya itt a legnagyobb fontossággal bir; mert külső tényálladékra nézve ugyanazon cselekmény más szempont alá is eshetik. így például az 5. pont alatti cselekmény ha csupán a külső tényálladékot tekintjük, azonos a 425. §. első bekezdésének utolsó pontjában meghatározott cselekménynyel, s még is ez utóbbi esetben a büntetés maximuma 5 évig terjedhető börtön és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetés; holott a 142. §. esetében a büntetés rendszerint életfogytig tartó fegyház leend. [2.] Ministeri értekezlet. Funták Sándor ügyvéd kívánatosnak tartaná a 142. §. 3. e's 4. pontjában beigtatni ezen szót: „szabad akarattal, szánde'kosan."