Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. III. Fejezet. A hűtlenség. — i43. 91 Kiiib. 143. §. A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos: a ki a hadüzenet megtörténte, vagy a háború kiütése után, az ellenség katonai szolgálatába lép. Hapedigazon hatalomnak, a fenebbi idő előtt márkatonai szolgálatában állott, s kényszernél k ül megmaradván abban, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje, vagy az ezzel közösen működő, vagy a vele szövetkezett hadi erő ellen harczolt : öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő. A kiiib. módosításával átment a törvénybe; a kiiib. jelentése: „Összhangban a 142. §. utolsó bekezdésével, ezen szavak elé „a háború kiütése után" tétetett „a hadüzenet megtörténte vagy" stb. mert a hadállapot két nemzet közt már a hadüzenettel veszi kezdetét". — Ministeri indokolás [I]. [i.] Ministeri indokok, „az ellenség katonai szolgálatába lép." A kitétel háborút feltételez, s katonai szolgálatot a haza ellenségénél, a haza ellen. De nem szükséges, hogy csatában legyen az illető, a monarchia hadereje ellen; elég ha az ellenség katonai szolgálatában van; például annak országában, mint a várörség egyik tagja, mert ez által disponibilissé válik, és a haza hadereje ellen harezolók számát szaporíthatja egy másik, a kinek ellenkező esetben honn kellene maradnia és a magyar honos által teljesített vár- vagy helyőrségi szolgálatot teljesítenie. Nem sorolhatók azonban e kategóriába azok, kik habár az ellenség hadseregénél, de más, mint katonai szolgálatot teljesítenek: például a tábori lelkészek, orvosok stb. A szakasz különbséget tesz a közt, a ki a háború kiütésekor, vagy ennek tudatában lép az ellenség katonai szolgálatába, a kinél tehát a „dolus" egyenesen a haza elleni szolgálatra van irányozva és a közt, a ki már azelőtt volt azon hatalom katonai szolgálatában, s abban „kényszer nélkül" azután is megmaradt, miután a háború hazája és azon állam közt kiütött, melynek hadseregében szolgál. Ez utóbbi esetben a kötelességek confiietusa foroghat fenn, s ezt a büntetés kiszabásánál nem lehet figyelmen kivül hagyni. A második bekezdés értelméből kivehető egyszersmind az is, hogy a ki kényszerítve maradt az ellenség szolgálatában, ha abba a háború előtt lépett, egyátalán nem büntettetik. Tagadhatlan ugyan, hogy ez esetben is erkölcsi kötelességét sérti az illető, de ezt gyakran csak a legnagyobb feláldozás, sőt több esetben csak élte veszélyeztetésével lehetne kikerülnie. Ezen határig nem mehet a törvény követelése. 12* I. s II. mj. 141. §. A hűtlenség bűntettét követi cl, és 10 évtől 15 évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos, a ki háború esetében, az ellenség katonai szolgálatába lép. Ha pedig már a háború előtt volt azon hatalom katonai szolgálatában, s abban kényszer nélkül megmaradván, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje, vagy az ezzel közösen működő, vagy a vele szövetkezett hadi erő ellen harczolt, 5 évig terjedhető államfogházzal büntetendő.