Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. III. Fejezet. A hűtlenség. — i42. §. 89 ragaszkodtak a német hochverrath, felségárulás elnevezéshez, holott tudták, hogy e bűntett jellemvonása nem az árulás, minthogy ez nem tételezi fel a hűség megsértését vagy is árulást, és alanya belföldi és külföldi egyaránt lehetvén, a külföldi is épen ugy és ugyanazon büntetéssel büntettetik, mintha belföldi volna. Más kérdés azonban az: hogy a külföldi, mindenik esetben büntetlenül követheti el a III. fejezetben meghatározott cselekményeket? Erre nézve megfelelnek a 143. §., valamint a 144., 145. §§. rendelkezései. A III. fejezet két nemű árulásról szól: a katonai és diplomatiai árulásról. A ki hazája ellen fegyvert fog, vagy az ellenséget saját hazája ellen segiti, az hűtlen, hazaáruló, az örök igazság változatlan törvényei szerint, s annak tekintetett mindig és mindenütt, a midőn és a hol az erkölcsi fogalmak természetellenes felforgatása nem zavarta meg az értelmet s a hazafiság eszméjét. E bűntett alanya tehát csak az lehet, a ki saját hazáját elárulja, vagyis, a ki hűségre kötelezett fia azon hazának, mely ellen az ellenséget segiti. Ez az úgynevezett katonai árulás. A diplomatiai árulást szintén csak oly személy követheti el, a ki hűségre kötelezve van, de a kötelezettség nem természeti, vagy ehhez hasonló viszonyból, hanem conventióból származik, amennyiben az, a ki azt elköveti, habár külföldi is, de különös megbízást, hivatalt vállalt azon államtól, melynek a hűség köteléke alatt elvállalt e megbízását, megbízója elleni árulásra használta fel. A cselekmény tehát ezen sajátságánál fogva joggal foglaltatik a hűtlenség szempontja alá, s ezen eszméből folyik, hogy a bűntett alanya külföldi is lehet. Az úgynevezett katonai árulás miatt külföldiek ellen a hadi szabályok alkalmazandók. A háboru-jog nemzetközi jog lévén, azokra nézve, a kik csupán nemzetközi szabályokat tartoznak irányunkban megtartani, csakis ezen jognak szabályai jöhetnek, de ezek teljes joggal is jőnek alkalmazásba. E tekintetben nem tesz különbséget, vájjon a tettes a mi területünkön tartózkodott-e akkor, midőn a büntettet elkövette, valamint az sem, vájjon hosszabb vagy rövidebb ideig tartózkodott-e itt? A kérdés az, hogy nem magyar honos, vagy nem honosa az osztrák-magyar monarchiának ? Ezen szabály határozza meg a 6. §. első bekezdésének, valamint a 8. §. 2. pontjának rendelkezését. „In toto juris ordine specialia derogant generalibus." 142. §. A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon magyar honos : a ki valamely külhatalom kormányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsátkozik, a végett, hogy azt a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre bírja; valamint az is: a ki valamely külhatalmat, az osztrák-magyar monarchia ellen háborúra indítani törekszik. Ha a hadüzenet megtörtént, vagy a háború kiütött : a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. Mj. 140. §. - Kiüb. 142. §. 12