Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)
Nagyjában tehát NYPELS példáját követtük, de azt hiszszük, hogy még helyesebb és átnézetesebb rendezésben, tehát javított kiadásban adjuk az anyagot. Munkánk ugyanis fejezetenként és szakaszonként közli az anyagot. Az egyes fejezetekre és szakaszokra vonatkozólag tehát minden oda tartozó részletet együtt talál az olvasó. A ki ismerni óhajtja valamely fejezetre vagy szakaszra vonatkozó anyagot, ezen fejezet és szakasz alatt mindent együtt megtalál: a különböző szövegezéseket, a ministeri indokolást, a parlamenti jelentéseket és tárgyalásokat, tehát a fejezet vagy szakasz keletkezését első kezdetétől végleges megalkotásáig elkísérheti. Néhány táblás összeállítás, tartalomjegyzékek, és a második kötethez csatolt betüsoros mutatók a használatot még könnyebbé fogják tenni. A használatra nézve aligha szorul az olvasó tanácsunkra, mert maga is könnyen bele fog találni a munka könnyű használatába. A büntető törvénykönyv átalánosságban való tárgyalása megelőzi a fejezetenként és szakaszonként rendezett részletes anyagot. Arra nézve a tartalomjegyzék, még inkább pedig a betüsoros tárgymutató segedelmével csakhamar eligazodik az olvasó. Különben az egyes fejezeteknél és szakaszoknál az utalás az átalánosságban való tárgyalásra mindenütt figyelembe vétetett. Az egyes fejezetek és szakaszok anyagának rendezése igy történt: A fejezetet megnyitja a fejezetre, mint olyanra vonatkozó ministeri indok, bizottsági jelentés, vagy parlamenti tárgyalás. Az egyes szakaszok anyagának élén a törvény szövege áll kiváló betűkben ; ezt követi a megelőző szövegek feltüntetése ismét sajátos betűkkel; ezután az anyagra való utalás sorszámok szerint, majd az utalás rendje szerint az összes anyag. Az első kötet második táblás kimutatása a különböző szövegek szerinti szakasz-számozást tüntetvén fel, ennek segedelmével könnyen eligazodhatni a különböző anyag szerint eltéröleg idézett szakaszok tekintetében. Gondosan figyeltünk arra is, hogy a hol vonatkozás történik valamely korábbi vagy későbbi anyagra: a hivatkozás az illető szakaszra és lapszámra pontosan megjelöltessék. Az anyaggyüjtemények jelentőségéről alig kell nyilatkoznunk. A tudományos közvélemény erre vonatkozólag félreismerhetetlen. A külföldet illetőleg elég a franczia, olasz, belgiumi és német jogirodalom e téren felmerült nagyterjedelmű publicatióit emlékezetbe hozni. Hazánkban az a néhány kisebb