Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

in II. A btkv. tárgyalása részleteiben. nek ismertető jellegét és lételemét tüzetesen és mindenkire nézve érthetően nem képes megjelölni. A generalizálás, valamint a végnélküli specializálás és schematizá­lás a mult század utolsó, s a jelen század első évtizedeinek e végzetes hibája, sok zavart, sok bonyodalmat, sőt valódi veszélyt is okozott. A mi az első időben hibátlannak, kétségbevonhatlannak tünt elő, s a dogma ágazatát képezte, az később a skepsis eriticai elemzőjével bonczoltatva, sok kételyt, sok határozatlanságot magában rejtőnek ismertetett fel. A higgadt, tárgyilagos és tudományos eritica elemeire osztotta fel a complex tételeket; felmutatta, a mi azokban föltétlenül igaz, s a mi az eszme és horderejének nem egészen világos áttekintése folytán fogadtatott el; a tudomány felismerésre juttatta azt, a mit biztosan megállapíthat a törvény, de megjelölte azon vonalat is, a melyet nem lehet a törvényhozónak átlépnie a nélkül, hogy tévútra ne jutna, s magával ne ragadná a joggyakorlatot. A mi különösen a segítés osztályait illeti, a porosz büntető törvénykönyv 1847. évi tervezetének indokai alaposan és tüzetesen megismertetik a törvényhozás elé szabott, s ez által át nem léphető vonalat. Helyesen mondatik ez indokokban : „A veszélyes abstractiók kikerülése végett nemcsak a fö- és az egyszerű segéd között nem tétetett formális megkülönböztetés, hanem, figyelembe véve a határozott, és ingadozásokra alkalmul nem szolgáló szabályok törvény általi meg­állapithatásának lehetlenségét, a lényeges és nem lényeges segítés, valamint több hasonló distinctiók is mellőztettek." Ugyanezt mondja ROSSI is egyenesen a részességre vonatkozva : „Nincs adva az emberi igazságnak, hogy annyira behathasson a lelkiismeret titkaiba, hogy annak árnyalatai szerint állapithatná meg a bűnösség különböző fokait. Ha igazságtalan és veszélyes is a bűnösség minden fokát egyenlő büntetéssel büntetni; de nem kevésbe veszedelmes és igazságtalan a meghatározatlan erkölcsi árnyalatokból vett alosztá­lyok nagy számát megállapítani. Ha az emberi szemnek erosebb éleslátást és biztos­ságot tulajdonítunk, mint a melylyel az bir, ez által még nem fokoztuk annak láterejét (clairvoyance)." A doctrina mindazonáltal a segítésnek sokféle nemeit és módjait ismerteti és különbözteti meg; e nemek és módok ma már még a tisztán tudományos munkákban is sokkal csekélyebb számúak, mint voltak ezelőtt; részletes felsorolá­suk azonban e helyütt fölösleges. Két különbséget mindazonáltal ki kell emelni, az első a p h y s i c a i és a p s y c h i c a i, a második a positiv és amulasztás általi segítés közötti különbség. a) A mint magának a bűntettnek tényező elemeit az elhatározás és az anyagi tett képezik, úgy a segély is e két módon eszközölhető. Különösen psychicai tekintetben a tettes elhatározásának megerősítése és másoknak arra bírása által, hogy a bűntett elkövetését közremüködésök által mozdítsák elő. Már a felbujtás­nál mondatott, hogy azon egyén, a ki a tett elkövetésére már el van határozva, erre többször nem bujtathatik fel; de ez nem zárja ki, hogy a felbujtott nc erő­síttethetnék meg elhatározott szándékában mások újabbi rábeszélése, a terv jóvá­hagyása, feldicsérése és buzdítás által. Ezt megengedve, nem lehet állítani, hogy ily, habár másodrendű szellemi hatás nem képez activ közreműködést a bűntett elkövetésére. Igaz, hogy ez nem felbujtás azon értelemben, mint ez a törvény­javaslat szövegéből kifejtetett, mert nem determináló: de egyrészről kevesbíti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom