Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)
24 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. 1867-ik évben kitűzte HORVÁT BOLDIZSÁR akkori igazságügyminister, az általa egybehívott, az elme'let és gyakorlat jeles szakférfiaiból állott bizottság egyik feladatául, az 1843-ik évi büntető törvénykönyvről szóló javaslat anyagi részének átvizsgálását s a jelen viszonyokhoz alkalmazását. A bizottság nemes buzgalommal azonnal hozzá is fogott a munkálathoz, s rövid idő alatt be is fejezte azt. Az igazságügyminister ur azonban e munkálatot teljesen kielégítőnek nem tartván, egy, a mennyire lehetséges, az 1843-iki javaslat elveit fentartó új törvényjavaslat elkészítésére adott megbízást. E megbízás folytán, 1870-ik évben be is nyújtatott egy új törvényjavaslat, de az igazságügyminister ur, beható bírálat után, nem találta magát arra indíttatva, hogy azt a törvényhozás elé terjessze. A szükség mindinkább égetőbb lévén, s időközben, úgy a büntető törvénykönyv egyes tárgyait képező, valamint azzal szoros összefüggésben'levö materiák iránt törvényes szabályok alkotása halaszthatlanná válván: mindinkább érezni kellett a büntető törvénykönyv hiányát, melynek átalános része az egyes intézkedéseket részint kiegészíti, részint korlátozza, s a mi nélkül sem büntető intézkedések, sem ezekkel rokontermészetű szabályok helyesen nem állapithatók meg. Ez okból 1870. évi június havában, ministeriumának egyik tagját bízta meg az igazságügyminister ur a büntető törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak elkészítésével, mely megbízatás következtében, és a megbízatáshoz képest, mindenekelőtt az alapelveket tartalmazó munkálat terjesztetett elő. E tervezetnek egy része azonnal, némely része pedig a minister jelenlétében tartott tanácskozmány folytán megállapittatván; maga a munkálat röviddel a megbízatás után megkezdetett. Kedvezőtlen körülmények kikerűlhetetlenné tevék, hogy a javaslat elkészítésével megbízott, az igazságügyministerium közigazgatási teendőivel nagyobb mérvben foglalkoztassák: mi által a javaslatnak óhajtott gyorsasággal való elkészítése akadályoztatott. Időközben HORVÁT BOLDIZSÁR egészségi állapota miatt tárezájáról lemondván, az utána következő igazságügyministernek, BITTÓ IsTvÁN-nak az 1870. XXXI., XXXII. és XXXIII. t.-czikkek szentesítése folytán, a legközvetlenebb és halaszthatatlan feladatát az első fokú királyi bíróságok és a kir. ügyészség felállítása, a szervezés és az ezzel összekapcsolt felszerelés, valamint az új organismus által szükségessé vált törvényjavaslatok, szabályrendeletek és intézkedések elkészítése, illetőleg megtétele képezte, mely körülmény ismét hátráltatta a törvényjavaslat befejezését; mig végre a legsürgősebb szervezési, közigazgatási és egyéb feladatok bevégezése után, a büntető törvénykönyv tervezetének elkészítésével megbízott ministeri hivatalnok más hivatali munkálatoktól felmentetett, s ezen intézkedés folytán, 1872. évi augusztus havában a javaslat első szövegezése befejeztetett. Az országgyűlés megnyíltával, az igazságügyministeri tárcza vezetésében ismét változás következvén be : a kész törvényjavaslatnak halasztást nem engedő sokféle munkálatok által félbeszakított átdolgozása csak az országgyűlési nyári szünidő alatt folytattathatott teljes erélylyel, s az a szünidő alatt be is fejeztetett. Az igy elkészült munkálat az előbbi igazságügyminister ur által a mult országgyűlés elé terjesztetett. Azon országgyűlés, a mint tudva van, egyéb fontos teendőkkel lévén elfoglalva, eloszlott, még mielőtt a javaslatot tárgyalás alá vette volna. Időközben kormányváltozás állván be, a javaslat, különös tekintettel a politikai sajtóban és jogi szakirodalomban keletkezett bírálatokra, újra átvizsgáltatott és részben módosíttatott. Egyszersmind szakférfiakból egy bizottság is hivatott össze a javaslat feletti véleménynyilvánítás végett; s ezen bizottság is javasolt néhány módosítást, a melyek a javaslat végső szerkesztésénél legnagyobb részben érvényesíttettek. Az igazságügyminister teljes megnyugvással állithatja, hogy a javaslat készítésénél buzgalommal kerestettek és lelkiismeretesen használtattak fel mindazon források, melyek egy helyes, s hazai viszonyainknak is megfelelő büntető törvénykönyv készítésére nézve
