Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

Képviselőház : Vita a btkv. napirendre tűzése iránt. 21 szétesnek fogják találni, ha azon nézethez csatlakozom, melyben Zsedényi k. ur van, s én azon meggyőződéssel és azon meggyőződésben szavazok arra a nézetre, hogy ha a szerint járunk cl, a torvény létrejöttét épen ugy előmozdítjuk és sokkal több kezességet nyújtunk arra, hogy a ház jó törvényt alkot, mint a ház elnöke által indítványozott napirend. Azért én Zsedényi indítványára szavazok. (Helyeslés). B. Kaas Ivor: Személyes kérdésben kérek szót. T. h.! Az előttem szólott képviselő urnák reám vonatkozó szavaira vagyok bátor néhány szóval felelni. Hogy mennyiben vagyok illetékes Szilágyi Dezső képviselő urat megítélni, a felett a határozatot magam vagyok kénytelen fentartani; hogy mennyiben itéli el önmagát magaviselete: az e feletti Ítéletet ismét nem Szilágyi Dezső úrra, hanem a t. házra kell biznom. Hogy én Szilágyi Dezső képviselő ur motivumait hamisaknak mondtam volna, azt, miután nem szóltam a tárgyról . . . Szilágyi Dezső: Szólott! mert közbeszólott! B. Kaas Ivor: O megítélni nem képes. Ha pedig azt insinuálja nekem, hogy én az ö felszólalását és magatartását személyes indokokra vezetem vissza, akkor erre csak azt felelem, hogy qui s'excuse s'accuse ! (Zaj). Szilágyi Dezső : Szavaim értelmének félremagyarázása, és ugy látszik szándékos félre­magyarázása ellen kell felszólalnom. Midőn azt mondtam, hogy azok közé tartozom, a kik valóban őszintén óhajtják és hiszik gyakorlatilag közreműködni ezen törvényjavaslatnak törvénnyé emelésére, a t. képviselő ur gúnyo­san közbeszólt e felkiáltással: „tudjuk"; a t. képviselő ur jellel és szóval kifejezte azt, hogy ö ezt részemről nem tartja őszinte nyilatkozatnak. Midőn én ennek ellenében okokkal indokoltam jelen álláspontomat s mindent és mindenütt, a mit e javaslatra nézve teendőnek tartok, fogom is indokolni ezentúl is, tehát okokat adtam, melyeket ha tetszik, kénye-kedve szerint bírálhat: akkor ö az érveket mellőzve és motivaimat gúnyosan feltételezve, gyanusitólag szólott közbe itt a ház előtt; ily helyzetben a mit mondottam, jogos visszatorlásként mondottam és mondani fogom minden ily esetben. (Elénk helyeslés balfelöl). Elnök : T. h.! Abból, a mi most történt, azt hiszem, a t. h. tanulságot vonhat arra nézve, hogy mennyire károsak azon közbeszólások, melyeket a t. képviselő urak több ízben meg­engednek maguknak, és a melyekre nézve én, valamint azt már többször tettem, ugy most is ismé­telve kérem a t. házat, hogy ha nem kívánják zavarossá tenni a tanácskozásokat, méltóztassanak ugy egyik mint a másik oldalról közbeszólásoktól tartózkodni. (Elénk általános helyeslés). Tisza Kálmán ministerelnö'k: T. h.! Ha ez ügyben még egyszer szót kérek, annak indoka főleg abban rejlik, hogy megmondhassam a hozzám intézett kérdésre azt, hogy mi a kor­mánynak intentiója a napirendre vonatkozólag szemben a büntető-törvényjavaslattal; (Halljuk! Halljuk!) s itt mellesleg mindenekelőtt csak azt jegyzem meg, hogy nem tartom épen szeren­csés gondolatnak, ha egy t. képviselő társam a kormányt épen akkor vádolja azzal, hogy nem gon­dolkozott arról, hogy a háznak dolga legyen, midőn másfelöl azt a kifogást teszi, hogy azt, a mi a ház asztalán készen fekszik, ily rövid idő alatt tárgyalni nem lehet. (Helyeslés). Különben egy-' röl biztosithatom az előttem szólt t. barátomat, a mit, megvagyok róla győződve, ö ugyan nem oly szándékkal mondott, de a mit a helyeslő közbeszólások tanúsága szerint mégis igy értettek az illető képviselő urak, mondom, biztosithatom, hogy a kormánynak egyáltalában az a szándéka, hogy a figyelmet ezáltal más tárgyaktól elvonja, nincs. Ismétlem, tudom, hogy a képviselő ur, midőn azt mondta, hogy ez nem vezethet másra, mint arra, hogy a figyelem ama többi tárgyaktól elté­rittessék, nem szándékozott azt mondani, mintha a kormányt ezen intentió vezetné, de hogy mennyire kell óvatosnak az ilyen nyilatkozatokkal lenni, erről a t. k. ur, ha rá ért volna a köz­beszólásokra figyelni, meggyőződhetett volna, mert mindjárt hallotta volna azon gyanúsítást: „természetes, a kormány csakis ezt akarja", a mely gyanúsítást pedig én részemről egyszerűen, röviden, mint minden alapot nélkülözőt, visszautasítok, (Helyeslés a középen). Különben legelőször is azt kívántam constatálni, hogy nem 8 nap, hanem t. barátom számítása szerint is, feltéve, hogy 22-én már tárgyalni lehet a büntető codexet, több idő marad erre. Ez az egyik. A másik, a mire nyilatkozom : az, hogy nem fogadhatom el, hogy a parlamentarismusnak, a ház tekintélyének ilyen vagy olyan megrontása lenne az, ha a delegatió idejében fontos tár­gyakról tanácskozik a ház (Helyeslés); nem fogadhatom pedig el nem a magam szemponjából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom