Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

16 Átnézete a b. törvénykönyv feletti tárgyalásoknak. a mely reá nyilik, és ha nem birjuk azt ezen alkalommal egészen befejezni, folytassuk ismét akkor, a midőn megint alkalom nyilik reá; de használjuk fel az épen rendelkezésünkre álló időt ezen törvényjavaslatnak tárgyalására. (Elénk helyeslés). Én tehát kérem a t. házat, hogy épen a dolog fontosságánál fogva ezen most kínálkozó pár hetet, ha nem végezzük is be az alatt a törvényjavaslat tárgyalását, de használjuk fel arra, hogy egy lépéssel az ügyet előbbre vigyük; mert azt nem lehet tagadni, hogy ma még sem a költségvetés, sem a kiegyezésnek hátralevő részei oly stádiumban, hogy tárgyaikatók lennének, nincsenek. Mert én legalább a költségvetésre nézve hivatkozom a pénzügyi bizottságnak általam igen tisztelt elnökére, hogy hiszi-e ö, hogy a pénzügyi bizottság valamennyi költségvetést végig tárgyaljon, általános és részletes jelentéseit elkészíthesse és beadhassa ugy, hogy figyelemmel még azon időre, a melyre a háznak szüksége van, mielőtt a jelentések folytán a tárgyalásba bele megy : hiszi-e, hogy három hétnél előbb lehet e házban a költségvetést tárgyalni? (Helyeslés). Azt hiszem, ezt ö nem hiszi. Ezen három hetet pedig a büntető-törvénykönyvre nézve elveszteni nagy hiba lenne. Kérem tehát a napirendre tűzetést. Báró Simonyi Lajos: T. h.! Minden törvényhozásnál eléfordulnak oly időszakok, vagyis inkább időközök, a melyekben a törvényhozásnak tárgyalása alá törvényjavaslatok nem terjesztetnek és ezen időközökben a törvényhozásnak úgyszólván szünetelései állnak elő; t. i. ily esetek előfordulnak akkor, ha a törvényjavaslatok, melyek a ház asztalára letétettek, már elintéztettek, letárgyaltattak, újabb törvényjavaslatok pedig a tárgyalásra megérve, kellőleg előkészítve nincsenek. Az ily időközöknek kellő felhasználása a parlamentnek mindenesetre feladata, de csak olv törvényjavaslatok tárgyalásával, melyek, ha nagyobb terjedelműek is, a tárgyalásra kellőleg előkészítve vannak. Volt eset rá, hogy ezen törvényhozás is egy tetemes codexet tárgyalt, azt végig folytatta, el is intézte, midőn egy ilyen időszak állott be. A mi a büntető codexet illeti, azt én tökéletesen megért javaslatnak részben nem tartom ; és ha elismerem is, hogy a szakbizottság kellően tárgyalta, azért még sem tartom jelenleg tárgyalásra alkalmasnak, mert a mint Zsedényi k. ur is felemlíteni méltóztatott, jelenleg az összes hazai közönség és igy a képviselőknek is figyelme egészen más, igen fontos tárgyakkal van elfoglalva. De mindamellett, hogy ez igy van, belátva, hogy a büntető codexnek tÖrvénynyé emelése hazánkra nézve mennyire szükséges, és én részemről azon esetre, ha a kormány magára vállalja azt, hogy azt folyton, szakadatlanul végig tárgyaltatja, elfogadom a tárgyalást; de határozottan ellenezném, sőt kárhozatosnak tartanám azt, hogy egy ilyen fontos törvény, a mely minden ember egyéni szabadságának érdekét érinti, csak hézagtöltönek használtassák, és ma tárgyaljuk az első szakaszát, holnap a másikat, közbe pedig más törvényjavaslatot is, és igy szakadozva tárgyaljuk. Akkor bekövetkeznék azon eset, a mi történt azon úrral, a ki háromnak dictált különböző leveleket, és midőn egyszerre dictált, egyik levélbe beleiratott az, a mi a másik levélbe való lett volna, ennek következtében a levelek igen zavarosak lettek. Óvakodjunk, hogy együtt ne tárgyaljuk a büntető codexet a kiegyezési javaslatokkal, mert megtörténhetik, hogy a büntető codexnek egy pár §-a a kiegyezési javaslatokba jön bele. (Derültség). Ennek következtében, ha a kormány, ellenére annak, a mit az igen t. ministerelnÖk ur mondott, nem szakadozva, nem szétfoszlitva, hanem folyton kívánja, hogy tárgyaltassék ezen codex, én részemről hozzájárulok, ellenkező esetben határozottan nem. A mi pedig azt illeti, hogy ezen törvényjavaslat, mely igen fontos, folyton, szakadatlanul tárgyaltassék: azt hiszem, az alig érhető el, és pedig azért, mert figyelembe kell venni azon időt, a mely felett rendelkezünk. Alig van 4—5 hetünk. Igaz, hogy beállott azon eset a jelen kormánynál, a melyért az előbbi kormányok sok esetben, és kimondom igen méltán, megtámadtattak, hogy nem gondoskodott arról, hogy a törvényhozás folyton működjék, dolgozzék. Ha figyelembe vesszük a jelen helyzetet, alig van, mint emlitém, 4—5 hetünk; elintézni való volna pedig a költségvetés és vámszerzödés. De miután ez el nem intézhető, most oly helyzetben vagyunk, hogy költségvetés 1878. január elsején nem lesz, valamint vámszerzödés sem. Ennek következtében arról kell gondoskodni, hogy legalább azon provisorium, a mely be fogna következni, előkészíttessék. Én nem osztozom e tekintetben Kaas Ivor k. ur azon nézetében, hogy ez ugy sem intézhető el, tehát tárgyaljuk a büntető codexet; mert igaz, nem intézhető el a vámszerződés, nem intézhető el a költségvetés, hanem okvetlenül szükséges, hogy adassék meg a kormánynak a felhatalmazás, t. i. a kik azt megszavazzák, vitattassék meg a dolog, szükséges, hogy az ideiglenes vám-