Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)
I. Rész. II. Fej. 20. §. A képviselőház tárgyalása. Halálbüntetés. 227 az isteni s emberi jog, melyet mi igazságos bünhödésnek nevezünk. (Élénk helyeslés a baloldalon). Ajánlom ezen okokból a módosítás elfogadását. Orbán Balázs jegyző: (Olvassa). Elleninditvány. Beadják: Teleszky István, Mandel Pál, Molnár Antal, Kövér Gábor, Irányi Dániel, Komjáthy Béla, Bereczky Sándor, Mudrony Samu, Hácsky Kálmán, Szalay Imre, Somssich Pál, Rády Endre. A büntető törvényjavaslat 20. §-hoz: A 20. §-nak következő második bekezdése „1. halálbüntetés" kihagyandó. A harmadik, negyedik, Ötödik, hatodik és hetedik bekezdés pontjai 2—6 helyett 1—5-re változtatandó. A nyolczadik bekezdés következően módosítandó: „Az 1. és 3. pont alatt megjelölt büntettek kizárólag bűntettekre", „a 4. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók." A kilenczedik bekezdés első sorába (3. pont) helyett (2. pont) teendő. Mandl Pál: Az előttünk fekvő törvényjavaslat indokai a halálbüntetést a czélszerüség kérdésének tüntetik elő. Tisztába kell tehát jönnünk az iránt: vajon csakugyan czélszerü-e a halálbüntetés vagy nem? Miután pedig ezen kérdés immár több, mint száz éves és ez alatt több államban a halálbüntetés tényleg meg lett már szüntetve, ennél fogva nem elégedhetünk meg az elméleti fejtegetésekkel és föltevésekkel, hanem kell, hogy számoljunk a történeti tényekkel is, az azok által teremtett helyzettel és azok gyakorlati eredményeivel. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy történeti tények és azok gyakorlati eredményeinek szempontjából szóljak a kérdéshez. Czélszerü-e tehát a halálbüntetés? Czélszerüsége kétségtelenül abban állna, hogy az azzal sújtott bűntetteknek eleje vétethessék. Ha az igaz, ha a halállal fenyített bűntetteknek a halálbüntetés által csakugyan eleje vétetik: akkor két állam közül, melyek egymással erkölcsi és polgárosodási tekintetben egyenlő fokon állanak, ott, hol a halálbüntetés meg van szűntetve, gyakrabban kell előfordulni a nagyobb bűntetteknek, mint a másik államban, melyben a halálbüntetés megszűntetve nincs. Könnyű erre nézve adatokat találni az európai államokban. Például vegyük Schweizot. Schweiznak különböző cantonaiban meg van szüntetve a halálbüntetés, némelyikében nincs. Vegyük pl. Zürich és Neuchatel cantonokat, melyekben a halálbüntetés meg van szüntetve, és vegyük másfelöl a körülbelül egyenlő műveltségi fokon álló genfi cantont, hol a halálbüntetés megszüntetve nincs. Németországban meg volt szűntetve hosszabb ideig, például Oldenburgban és Nassauban, mely két állam miveltségi tekintetben nincs előbbre, mint pl. Coburg vagy Poroszország. Olaszországban több ideig Toscanában volt megszűntetve a halálbüntetés. Vegyük pl. mellette Piemontot. Ha a halálbüntetéssel azon czél, mely vele kitüzetett, eléretik, Zürich és Neuchatelben több gyilkosságnak kell előfordulnia, mint Genfben, akkor Toscanában több gyilkosságnak kellé elkövettetni, mint Piemontban, Nassauban többnek, mint Coburgban, Poroszországban többnek mint Oldenburgban. Azonban a halálbüntetés legelszántabb védői semállitnak ilyesmit. S én a halálbüntetés védelmével foglalkozó iratokban soha ily állítást nem olvastam. Ha a halálbüntetés az említett szempontból csakugyan czélszerü, akkor azon államokban, melyekben az meg lett szüntetve, a súlyos bűntetteknek szaporodniok kellett volna, különösen ezt kellene tapasztalnunk oly államokban, a hol a halálbüntetés egyszer megszüntetett, később különböző okokból újra behozatott, — a megszűntetés idejéből. De mit igazol e tekintetben a büntető jog történelme? Például második József idejében Ausztriára nézve megszűntettetett a halálbüntetés, tartott ez állapot 1803-ig. A mint a halálbüntetést II. Ferencz császár — mint király I. Ferencz — újra behozta, udvari rendeletében világosan kiemelé, hogy a megszüntetés ideje alatt a bűntények az ö államában nem szaporodtak. Toscanában szintén meg volt szűntetve és újra behozatott a halálbüntetés. A történet feljegyezte, hogy a halálbüntetés megszüntetése idejében a súlyosabb 29*