Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

210 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. sekkel, melyekkel ugyanazon cselekmény elkövetői az esetre sújtatnak, ha azt a belföld ellen követik el. A külállam, ha ellene, habár nem saját honosa követ el felségsértést, s annak elkövetője az ő hatalmába kerül, saját törvényeinek rendeletei szerint fog elbánni megtámadójával; s ha a tettes magyar honos volna, a magyar állam jogosan nem szólalhatna fel a külföldi jurisdictiójának jogos gyakorlata ellen. De ha a tettes hazájába menekül, itt nem vonatik felelősségre ezen tette miatt, mert a mi törvényeink a külföld politikai intézményeit nem oltalmazzák az ottani honosok ellen, annál kevésbé saját honosaink ellen. Hátramaradnak tehát a közönséges büntettek és vétségek; az elöbbenieknek kiválása után, a 9. §. intézkedése csupán a közönséges bűntettekre és vétségekre birand hatálylyal. Hogy az teljesen igazolt, ha az állam a közönséges bűntetteket, habár külföldön követtettek el, nem hagyja büntetlenül, ez fentebb indokoltatott; hogy pedig e szakasz ezen bűntetteken és vétségeken nem terjed túl, azt szintén igazoltnak lehet tekinteni. Lehetne a 9. §-nak oly szövegezést adni, hogy az engedélyező és ne parancsoló legyen, mint például a német btk. 4. §-a. Ennek értelme az lenne, hogy mindenik esetben vagy a kormány, vagy a kir. ügyészség határozza el, vájjon a külföldön elkövetett büntetendő cselekmény miatt megindittassék-e a magyar bíróságok előtt a bűnvádi eljárás? Ámbár ezen kérdés gyakorlatilag szintén oda megy vissza, hogy oly bűntettel vádoltatik-e a hazatért egyén, mely nem lévén irányozva a külföld állami vagy politikai intézményei ellen, azon tekintet alá esik, a mely a tettes megbüntetését, föltéve, hogy a vád alapos, a hazai hatóság erkölcsi kötelességévé teszi: mégis helyesebbnek találtatott, ha a megjelölt körvonalok között nem permissive, hanem imperative intézkedik a törvény. A 9. §. második bekezdése szükséges volt; Horvát- és Szlavonországgal nem állunk szemben mint külön állammal; viszonyunk ezzel nem nemzetközi. Azon kérdés tehát: hogy Horvát- és Szlavonország valamelyik lakosa által külföldön elkövetett büntetendő cselekmény miatt melyik törvény alkalmazandó? attól függ, hogy egy és ugyanazon államnak, melyik területén létező bíróság az illetékes. Ez egyszerű illetőségi kérdés s a belföldi törvényhozások szerint ítéltetik meg. [2.] Főrendiház tárgyalása. Zichy Ferr. Viktor gr. jegyző olvassa a 8. §-t, és a hármas bizottság arra vonatkozó jelentését. Csemegi Károly, államtitkár: Ennek egyedüli indoka abban van, hogy a 7. §. első pontja igy kezdődik: „a jelen törvény" szerint büntetendő, minthogy pedig az előbbi §-ban „jelen törvényről" van szó, az utóbbi §-ban „magyar törvényről" szó nem lehet. Majláth György, országbíró elnök: Azt hiszem a m. fr. ezen módositványt elfogadják (Helyeslés). Ennélfogva elfogadtatott.