Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

208 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. ha franczia által franczia ellen követtetett el. Más ország lakosa elleni bűntett miatt a törvény világos értelme szerint, a hazatérő franczia alattvaló nem vonatik bűnvádi felelősség alá. Ezen intézkedés, mely már a törvény előkészítése alkalmával éles megtámadás tárgyát képezte, s melynek szövege ellentétben áll az államtanács megállapításával és az előadó előterjesztésével, az idők folyama alatt sem eredményezett megnyugvást: minek következtében a bűnvádi eljárásnak módosítása iránt a kormány által 1842-ik évben előterjesztett törvényjavaslatba azon módosítás vétetett fel, „hogy a franczia törvények szerint büntetendők azon francziák, kik az ország határán kívül büntettet követtek el, akár franczia, akár pedig külföldi ellen." A viták, melyeket e törvényjavaslat mindkét kamarában előidézett, tartós érdekkel bírnak. A mit Broglie, Carré, az igazságügyminister Martin du Nord; továbbá L a p 1 a g n e, B a r i s ; a mit Rossi és Merichon az egyik, vagy másik irányban mondottak, az nem hangzott el végkép a teremben, melyben a szavak kiejtettek. A kifejtett eszmék feltalálhatók és felismerhetők valamennyi müveit nemzetnek e tárgygyal foglalkozó munkáiban, az internationális jog elveinek elemzéseiben ép ugy, mint a büntető törvény területi hatályát taglaló criminalisták müveiben. A kérdés állását, a mint az az említett vitákból kifejlődött, constatálta Portalis e szavaival: „Az egyik rész azon véleményt fejezte ki, hogy a büntető törvények lényegüknél fogva területiek, s hogy nincs törvény terűlet nélkül; a miből azon következtetés származtatott, hogy a franczia hatóság tehetetlen, a franczia törvény alkalmazhatatlan mindazon cselekményekre nézve, melyek külföldön követtettek el. Ezen tétel, bár művészileg fejtetett ki, megbukott a vita alatt. Határozattá vált, hogy a franczia törvény a francziákra nézve személyes törvény, mely őket mindenhol és igy külföldön is kötelezi; a miből következik, hogy ezek, habár külföldön követtek el büntettet vagy vétséget, e miatt hazatértükkel felelősségre vonhatók." A törvényjavaslat annak többi intézkedései miatt nem vált törvénynyé; de már az akkor túlsúlyra jutott, úgyszólván közmeggyözödést tükrözik vissza a viták, s azok eredményének összefoglalása Portalis által. Súlyt nyer e tétel azon támogatás által, melyet Hélie tekintélyében, s az általa felhozott meggyőző érvekben talál. A nevezett tudós azt irja: „A mi a bűntetteket illeti, ezek csaknem egyenlők valamennyi törvényhozás szerint. A bűntettesek és az eljárás formái különböznek, de maguk a büntettek, habár azok meghatározása erösebb vagy gyöngébb az egyik, mint a másik törvényben, habár az egyik törvény kimerítőbb, a másik pedig hiányosabb ; habár az egyik inkább előrelátó, mint a másik : átalában véve ugyanazon tettekben foglalhatók össze; mert az emberi lelkiismeret mindenik országban ugyanazon cselekményeket bélyegzi meg, és nem igaz az, hogy egy hegyláncz vagy egy folyó megváltoztathatná a cselekmény természetét." Ebből azon következtetésre jut Hélie is, hogy kötelessége mindenik államnak megbüntetni saját honosait, ha azok külföldön büntettet követtek el, s mielőtt ott bűnhődtek volna, hazájukba visszatértek. A törvényjavaslat ezen álláspontot foglalta el, s a 9. §. első dispositiója az imént kifejtettekben találja indokát. Kérdés lehet: vájjon valamennyi bűntett és vétség foglalandó-e ezen szabály alá? Némely bűntettekre és vétségekre nézve már azok fogalommeghatározása, vagy a törvény különös részének ezen bűntettre vonatkozó szövege mutatja, hogy ha külföldön követtetnek el, csak az esetben esnek a magyar büntető törvények