Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

192 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. létrejövendő törvények az úgynevezett Levanteban tartózkodó honosainkra való kiterjesztésére nézve szükségesek. „A magyar állam területére". A törvényjavaslat mindenütt e kifejezést „magyar állam" használja a Szent-István koronájához tartozó országoknak megkülönböztetéséül más államtól, és így a közös monarchia másik felétől, valamint a szoros értelemben vett külföldtől. A „magyar állam területe" vagy „a magyar állam alkotmánya" „a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fenálló kapcsolat" használtatik a 8., 9., 10., 11., 13., 15.. 16., 17., 18. §§-ban, valamint a különös rész 126. §. 3-ik és 3-ik pontjaiban, a 144. s több szakaszokban. „Horvát- és Szlavonországok kivételével". A magyar állam fogalma Horvátés Szlavonországokat is átfoglalván, minthogy azon országok lakosai által a szorosan vett Magyarország és Erdély területén kivül elkövetett büntetendő cselekmények nem a magyar btkv. szerint itélendők meg, ez okból e kivételt mint megszorítását a törvény hatálya területének, az 1868 : XXX. törvényczikknek megfelelöleg világosan ki kellé fejezni. A 6. §. harmadik bekezdésében kifejezett kivétel utalást tartalmaz a katonai birói hatóságra, melyre nézve a törvényjavaslat már előterjesztetett. A 6. §. negyedik kikezdése a nemzetközi jog ide vonatkozó átalános szabályainak érvényét ismeri el. A kivételek között nem soroltatnak elő az egyházi személyek, ezekre nézve tehát a szabály áll, s ez okból nem volt szükség az 1843-iki törvényjavaslat 2-ik §-sza utolsó bekezdésében foglalt intézkedésnek különös fölvételére. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy az életbeléptetési törvényben ki lesz mondandó, miként a jelenlegi katonai iurisdictio a kivételes törvény megalkotásáig fennáll. Perczel Béla igazságügyminister reméli, hogy addig lehető lesz a kivételek iránt a törvényt megalkotni, mi ha nem történik, az életbeléptetési törvénynek kell majd intézkedni. Szilágyi Dezső a minister e kijelentésében megnyugodván, a §. harmadik alineája az előadó által javasolt következő szövegezésben fogadtatott el: „A fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve a kivételeket külön törvény szabályozza." [3.] A képviselőház tárgyalása. Simonfai János: Az 5. §. azt mondja: „Jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát-Szlavonország kivételével", s továbbá: „Az ezen területen, akár magyar honosak, akár külföldiek által elkövetett büntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint bűntettetnek." Tehát az 5-ik §. szerint magyar honos alatt mindaz értetik, ki magyar területen lakik. En itt nagy tévedést látok, mert igy az 5. §. ellentétben van a 6. §-al, miután azt mondja, hogy Magyarország egész területére kiterjed HorvátSzlavonország kivételével és mégis magyar honosnak tartja mindazt, ki a magyar állam területén lakik. Itt látszik, hogy mennyire igázok volt azon t. képviselőtársaimnak, kik tegnap úgy nyilatkoztak, hogy Magyarországnak a büntető törvénykönyv megalkotásánál speciális magyar büntető törvénykönyvre is van szükség. Ily eset nevezetesen a jelenlegi, mert magyar honos a horvátországi is és mégis Horvátország kivétetik a magyar büntető törvénykönyv hatálya alól.