Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

164 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. Pauler Tivadar előadó : Kiegészítésül csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy az érintett §§-ban egyetlenegy büntetendő cselekmény érintetik, t. i. izgatás a közösügyek tárgyalásara kiküldött bizottság ellen. A többi §§. pedig, hol a monarchia területi épségéről, hol a bizottságok megtámadásáról és becsületének megsértéséről történik intézkedés, már el vannak fogadva. Ezekre nézve pedig a reciprocitást ki kell kötni, hogy ha mindjárt ezen §. el is esnék, a melyről szó van. Ennélfogva én azt hiszem, hogy nemcsak lehet, hanem kell is ezen határozati javaslatot elfogadnunk. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Méltóztatik-e az igazságügyi bizottságnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni ? (Igen ! Nem.) Azok, kik elfogadják az igazságságügyi bizottságnak most felolvasott javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a határozati javaslatot elfogadja, (Pauler Tivadar az előadói székről élénk éljenzés közt lelép.) / [4.] A főrendiház hármas bizottságának jelentése a "büntető törvénykönyvről Horvátországhoz és Anstriához való viszonyunk tekintetében. A jelen törve'nyjavaslat hatályára nézve, terület, s az annak alávetett személyek tekintetében, a hármas bizottság a nm. főrendi háznak figyelmét különösen két irányban véli felhivandónak. Az egyik a büntető törvénykönyv 5-ik §-a, mely szerint a jelen javaslat elvei, törvénynyé emeltetésük után, az egész magyar állam területén, Horvát - Szlavónország kivételével, hatálylyal birandanak. Miután Magyarország Horvát-Szlavonországgal egy állami közösséget képez, s a szent koronához tartozó országok, és ö Felsége többi országai között létező közös ügyeken felül Magyarországot és társországait más fontos ügyek is közösen érdeklik, melyekre nézve törvényhozásuk és kormányuk közös (1868. 30. t.-cz.), felettébb kívánatos és szükséges, hogy habár a társországok, büntető törvényeik megalkotására, saját törvényhozási joggal birnak, azoknak területén is a jelenleg elfogadásra ajánlottakhoz hasonló büntetőjogi elvek léptethessenek életbe, s hogy a törvények hatályáról személyek tekintetében — különösen a külföldön elkövetett büntettek s vétségekre nézve — a király és állam ellen elkövetett bűntettekről és vétségekről, nevezetesen a felségsértésröl, a király és a királyi ház tagjainak bántalmazásáról, a király megsértéséről, a hűtlenségről, lázadásról, valamint a nemzetközi jogot sértő cselekményekről szóló büntető törvények tartalma azonos legyen. Szűkségesnek tartja ennélfogva a hármas bizottság, a nm. főrendi háznak e következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani. E határozat a képviselőház igazságügyi bizottságának határozatával szórói-szóra azonos (1. fent i63. 1. II. alatt). Ugyancsak hasonló fontosságú azon további, az 1723-ik, valamint 1867-ik évi torvényczikkekben szorosabban meghatározott államjogi viszonyra való tekintet, mely hazánk és ö Felsége többi országai között fennáll. Ezen viszony nemcsak kívánatossá, hanem elkerülhetlenül szükségessé is teszi, hogy bizonyos viszonosság elvének alkalmazása biztosittassék, s ugyanazon elv a monarchia másik államának törvényeiben is meghatározott, világos kifejezést nyerjen. Első sorban szükséges erre nézve, hogy a monarchia két állama közt fennálló kapcsolatnál fogva bizonyos tekintetben, a külföldiekre megállapított szabályok iránytadó elveitől eltérő kivételes intézkedések állapíttassanak meg. Ilyenek megállapítása kívánatos a külföldön elkövetett büntettek vagy vétségek némely esetének megbüntetésére, a bűnösök kiadására vonatkozólag, nemkülönben a felségsértés, hűtlenség, lázadás, rágalmazás- és becsületsértésről szóló fejezetekben foglalt intézkedésekre nézve, ugy azok tekintetében is, melyek a monarchia másik államának területi épségét és biztonságát, továbbá a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságot, ezen bizottság küldöttségeit, azok működési s egyéni szabadságát, becsületét a büntető törvények oltalma alá helyezik.