Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

152 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. visszatér, addig, ezen időközben bántatlanul használhatja a tanitó ugyanazon elkobzott, vagy annál talán még veszedelmesebb más tankönyvet, s igy ezen tilos tankönyveknek a tanfelügyelő által való elkobzása csakugyan czélhoz nem vezet. Ellenben, ha az állam intézménye ellen működő tanitó a törvényből olvassa ki, hogy bünÖs merényletének mik lesznek következményei, bizonyosan óvakodni fog, hogy ne éreztettessék vele a törvénynek súlya. Mily veszedelmesek pedig az államra nézve az iskolákban használt tilos tankönyvek s taneszközök, igazolta már az 1876-ik évi XXVIII. torvényczikk 7-ik §-ának 5-ik pontja, mely az állam által eltiltott tankönyveknek vagy taneszközöknek használatát, a törvényszék illetékességéhez utalt büncselekvénynek ismerte el, és 300 írtig terjedhető birsággal, vagy 3 hóig terjedhető fogsággal rendeli megfenyíttetni. S habár ezen büntetési szabály felette enyhe volna is, a büntető törvényjavaslat még ezt sem fogadta el, mert a tiltott tankönyvek használatának büncselekvényét a büntető törvénykönyvből teljesen kizárta, minek az lesz a következménye, hogy jövőre az ily büncselekvények többé fenyithetök nem lesznek; ezek pedig véleményem szerint szigorúan lennének büntetendők, mert a léleknek lassú méreggel elmételyesitése, ha nem nagyobb, legalább olyan fokozatú bűntény, mint a testnek lassú hatású méreggeli meggyilkolása. (Ugy van!) Elősorolt ezen nézetim alapján, tisztelettel legyen mondva, hiánynak tartom, hogy a hazában jelenleg fenforgó körülmények közt, a lelkészek és tanítók fennérintett államellenes büncselekvényeik, sem a tilos tankönyvek használata ellen a törvényjavaslatban provisio nem tétetett, s azért kívánnám, hogy ezen büncselekvényekre vonatkozó egy külön szakasz iktattatnék a torvényjavaslatba; kívánnám pedig ezt annál inkább, hogy mi se maradjon el, a mi oda tartozik, azon törvényjavaslatból, mely felett a külföldi illetékes szakértő tekintélyek is már kimondották a helyeslő, dicséretteljes ítéletet. Netalán teendő azon észrevételre, hogy ezen előadásom inkább a részletes tárgyaláshoz tartoznék, legyen szabad megjegyeznem, hogy én sem valami változással, a szerkezetre nézve, sem valami új javaslattal nem léptem fel, csak jelezni akartam azt, mi csekélv véleményem szerint a törvényjavaslatból kimaradt, s szerintem oda tartoznék, ez pedig nem a részletes, hanem átalános tárgyaláshoz tartozik. Egyébként, mint felszólalásom elején kijelentettem, én ezen törvényjavaslatot maga nemében a legremekebb művek egyikének elismervén, azt az általam felhozottaknak figyelembevétele mellett részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés.) Eötvös Dénes b.: Nm. eln. ur, m. för.! Az lévén meggyőződésem, hogy minden codexnek a szabadság és individuális függetlenség lehetővé tétele a fő czélja, az által, ha tudja mindenki, hogy arra az esetre, ha valami vétket elkövet, a kellő büntetést ki nem fogja kerülni ; arra az esetre pedig, ha magát a törvényes körben tartja, oly biztos, hogy még minden hatalommal is daczolhat: úgy vélekedem, hogy több függ ezen czélnak elérésére egy jól fizetett, elmozdithatlan független bíróságtól és czélirányos eljárástól, mint egy részletes, csak a vétségeket és bűntetteket tárgyaló, az egészből kiszakított törvénykönyvtől; hiszen a foka a bűnösségnek a biró belátásától és a törvénykönyvben meg nem határozható annyi kissebb mozzanatoktól függ, hogy ezt egy codexben szabatosan körülírni nem lehet, és azért én, a ki a partis 1-ae titulus 9-usról lemondani nem akarok, és habeas corpus actánkat a szerint óhajtanám átidomítani, a mint az Angolországban és a civilizált világ legalkotmányosabb országaiban létezik, arra vagyok bátor a nagyméltóságú főrendi házat már itt előlegesen kérni és figyelmeztetni, ne fogadja el e törvényjavaslatot addig, mig a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat nem fekszik előttünk. Azt találom, hogy magának ezen törvénykönyvi javaslatnak a szövegében is van sok olyan intézkedés, a mely veszélyes félreértésekre adhat alkalmat, igy p. o. a 172. §., a melynek második alineájában áll: „ugyanazon büntetés éri azt, a ki a 171. §-ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, úgy szintén azt, a ki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat" ; hasonló a 173. §-ban azon elv, a mely az országgyűlés, ennek bizottsága és a közösügyi bizottság elleni lázitást tiltja; ugyanezen szellem lengi át a 269-ik §-t is, a melyben az országgyűlés és delegatiók rágalmazásáról szól, mi bennem akaratlanul azon eszmét költötte fel, hogy nagyon sok és szűk korlátok közt a sajtónak szabadnak lenni nehéz feladat lesz, és hogy a journalisták, az u. n. újságíróknak ezen törvény meghozatala után meggyül a bajuk. Hiányosnak tartom ezen törvényjavaslatban azt, hogy a politikai jogok és hivatalvesztés minden elv nélkül veszélyesen van kiszabva; az lévén igénytelen véleményem, hogy ezen büntetést