Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

VI. A btkv. javasl. átalános tárgyalása a főrendiházban. Schlauch Lőrincz. Radvánszky Antal b. 14'.> Az igazságot a humanitással kiegyeztetni, ez az újabb büntető codificatiónak törekvése.; s azért, midőn a törvénynek szentségét megkívánja örzeni, egyszersmind az emberi gyarlóságot is tekinti, igyekezvén oda hatni, hogy a bűnössel éreztesse a törvény szigorát, de el£2 zárja előle a javítás lehetőségét. „Civis romanus sum" mondák büszkén a rómaiak ; „homo |um", ez a mai kor törekvéseinek s e büntető törvényjavaslatnak kiindulási pontja. Ezt tartja szPm előtt, a midőn a bűnösség arányosságához képest majd fegyházat, majd államfogházat, majd börtönt, majd fogházat rendel; ezt tartja szem előtt, a midőn a börtönrendszer eddigi tapasztalatait felhasználva, sem a philadelphiai, sem az auburni rendszert nem fogadja el, hanem kisáeJetet kiván tenni az irhoni rendszerrel. Hogy vájjon sikeresen alkalmazható-e e rendszer, csak a tapasztalás fogja igazolhatni, mely az iránt is fog tájékozást nyújtani, vájjon a nitimur in vetitum fejletlen viszonyaink közt nem hatalmasabb-e a törvényhozás jóakaratú intentióinál. Én ezt természetesen elfogadom, mert a keresztyén felfogáshoz legközelebb áll, elfogadom egészen úgy, mint az Irhonban életbe van léptetve; sikert azonban csak úgy várok, ha ezen javítási intentióval mind az összeköttetik, a mi a rendszernek conditio sine qua nonja, tudniillik, hogy a valláserkölcsi befolyás azon mérve biztosíttassák, a mely egyedül képes nemesebb érzelmeket gerjeszteni és javítani. A törvényjavaslat azon elvek hatása alatt készült, a melyek 800 év óta félreismerhetlenül szelídebb irányba igyekszenek terelni az egész büntető politikát. Hogy pedig nehéz megjelölni a határvonalat: hol szűnjék meg az engedékenység s hol lépjen hatályba a sértett jogrend szigorú megtorlása, azt érzi mindenki, a ki tudja, mennyi kárt okozhat tévesztett segélyezése az úgynevezett humanitásnak ; de egyúttal mennyi igazságtalanságot rejthet magában a túlszigorú büntetés. Itt a subjectiv érzelem rosz tanácsadó. Az államélet fejlettségének foka, a jogállapot biztonsága, az államkormány szilárdsága s átalában a műveltség magaslata lehetnek egyedül mérvadók ott, midőn arról van szó: mennyire óhajtandó, hogy a megrendült erkölcsök közepette magasan és szilárd kézzel tartassák fenn az örök igazság elve, mely egyedül képes kiegyeztetni a szigort az engedékenységgel. Fogja-e ezt a jelen törvény elérni ? ez oly kérdés, melyre ismét csak a jövő felelhet. Tagadhatlan, hogy a törvényjavaslat a jelen legislatiónak egyik legszebb müvét képezendi. S ha társadalmi viszonyaink irányában igen előhaladt, tán részben azokat túlhaladó álláspontot foglal is el, mégis, kivált ha az általam jelzett magasabb szempontok a részletes tárgyalás alatt érvényre jutnának, a jövőre kiható intézkedéseiben azoknak hálás emléket biztositand, kik annak létesítésére oly kiváló szakavatottsággal, oly fáradhatlan szorgalommal közreműködtek. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Rádvánszky Antal b., Zólyom-Turóczmegye főispánja: Nm. eln. ur, m. för.! Mindenekelőtt kijelentem, hogy ezen törvényjavaslatot, ha talán lennének is egyes szakaszaira némi redactionalis észrevételeim, részletes tárgyalás alapjául nemcsak elfogadom, de sőt a törvényjavaslatot, jelesen annak indokolását, mely által az egyes szakaszok oly alaposan vannak motiválva, a maga nemében remek műnek tartom. Ezen nyilatkozatomnak természetes következménye az, hogy a törvényjavaslatba foglaltakra vonatkozólag elvi kifogásaim nincsenek, hanem az átalános tárgyalás alkalmával maga helyén lenni látom jelezni észrevételeimet egyedül azokra nézve, melyek a törvényjavaslatban nem foglaltatnak, véleményem szerint azonban befoglalandók lennének. Nem egyedül hazánkban, hanem minden országban leghatalmasabb s az államra nézve legveszélyesebb izgatások azok, melyek a vallás s a nemzetiség bélyegét viselik. félkészek és taaitók Nem szükséges azt bebizonyítanom, mert azt a világnak történelme elegendöleg államellenes izgatásai. igazolja. A vallásbeli izgatások, melyek egykor vérÖzönöket idéztek elő, hála a mindenhatónak, már megszűntek; barátságosan férnek meg jelenleg hazánkban egymás mellett a különböző hitfelekezetek, s habár az egyenjogúságra vonatkozó némely kérdések még függőben vannak, azokat bizonyosan az idő s a törvényhozásnak bölcsesége szerencsésen fogja megoldani, s igy a hitfelekezeti gyűlölködés élét már elvesztvén, nincs ok tartani attól, hogy ezen téren lehessen még némi eredménynyel izgatni, s hogy ennek következtében az államhatalomnak komoly beavatkozása idéztethetnék még elő. De nem igy van a nemzetiségi izgatásokkal, melyek, fájdalom, feldúlják most hazánkban a polgári békét és nyugalmat. Ezen nemzetiségi izgatások csak még egy pár évtized előtt egészen ismeretlen tényezők valának, mert századokon keresztül egy nemzetet képeztek a különböző ajkú lakosok hazánkban, s egy közös állami érdeket képviseltek, és ime ezen nemzetiségi izgatások jelenleg