Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

92 I. A btkv, tárgyalása átalánosságban. képzelhető hiányokat kikutassunk, csak is azokra szabad kiterjeszkednünk, melyek nagy érdekeket sértenek, vagy a törvénykönyv czélját veszélyeztetik. Jól tudom én azt, hogv egy büntető törvény megbirálása felette nehéz, ugyanazért, midőn csekély ismeretemmel a bírálatot még is megkísértem, teszem azon reményben, hogy a t. h. elnézésével fogok találkozni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy nem helyeselhetem, sőt egész határozottan elkárhoztatom azt, hogy a jelen javaslatot megelőzőleg a • v •• * »« v • . , . , ., , , , >, , é batttitő eljárás büntető eljárást targyazo torvenvkonyv, valamint a kihágásokról szolo „ . ,. . , . ,« / ... • , .„. J, • . /TT ?f 'i - előzetes tárgyalásának rendőri törvénykönyv egyidejűleg beterjesztve nem lett. (Helyesles a szelso , baloldalon.) Elismerem ugyan, hogy ezen javaslatoknak együttes tárgyalása nem mulhatlanul szükséges; azt azonban egész határozottan állítom, hogy mindaddig, mig úgy az eljárásról, mint az áthágásokról szóló törvényjavaslatokat nem ismerjük: addig az anyagi büntető törvényt helyesen megalkotni nem lehet és különösen áll ez az eljárásra nézve ; mert ha cl is ismerem azt, hogy úgy az anyagi, mint az alaki törvényeknek önálló feladatuk van, s azok külön is megoldhatók: még is mindaddig, míg mi nem ismerjük a szabályokat, melyek szerint a büntető hatalom eljárni fog, ha nem tudjuk, mily módon fognak a büntettek kinyomoztatni, ha nem tudjuk, mely bizonyítási eszközök fognak igénybe vétetni, ha nem tudjuk, milyen bírósági rendszer lesz elfogadva, s ha nem tudjuk, vájjon a társadalom kezébe adatik-e a büntető hatalom egy része: addig legalább szerény véleményem szerint az anyagi törvény helyesen és megnyugvással meg nem alkotható. Elismerem ugyan, hogy az anyagi törvények hiányát is érezzük; de ki merem mondani, nem annyira, mint az eljárás hiányát, mert ha az eljárás úgy az állam, mint az egyesek jól felfogott érdeke szempontjából megalkotva van, akkor a létező anyagi törvényekkel szemben is, a vagyont, a szabadságot biztosítottnak látom ; de nem látom bármily jó anyagi törvény által sem : ha az eljárás helyesen megalkotva nincs. Az eljárás biztosithatja a polgárokat kiválókig, hogy az anyagi törvény igazságosan lesz alkalmazva és csakis azután lehet az anyagi törvényt megnyugtatólag megalkotni: ha biztosítva vagyunk arról, hogy az anyagi törvény minden intézkedése csak valódi bűnöst sújtand, s ha tudjuk azt, hogy a büntető hatalom ellen, ha kell, kellő biztosítást nyertünk az eljárás szabályai által. Az eljárás ha helyesen megalkotva nincs, mindig félni lehet attól, hogy a büntető hatalom a büntető igazságszolgáltatást politikai czélok kivitelére és jogosult aspiratiók elnyomására foghatja lealacsonyítani. Fájdalom, hazánk történelme erre nagy bizonyságot tartalmaz; hiszen számos eseteket tudunk, midőn az Önkény sugalta eljárás által a törvény leple alatt hazánkfiai szabadságuktól és életoktől is megfosztattak; holott ha oly eljárási szabályaink lettek volna akkoron, melyek a hatalom visszaélései ellen gátul szolgálhattak volna: bizonyára azon sajnos események nem jöttek volna létre. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A hazaárulás, a felségsértés és a hűtlenség bizonyára nagy bűnök és nagy megtorlást igényelnek; de mert tapasztalataink és a történelem tanúsága szerint épen a jó és helyes büntető eljárás hiánya miatt tudjuk, hogy hazánknak sok hü fiai lettek e bűnökben bűnösöknek kimondva és elitélve akkor, midőn elitéltetésök alapját képező cselekményekkel a nemzet osztatlan tiszteletét, mig magyar él, kiérdemeltek: én, t. ház, addig, mig az eljárás nem nyújt kellő biztosítékot, az embernek, a hazafiúnak az ellen, hogy esetleg hazája iránti legnemesebb indulataiért is üldözésnek lehet kitéve, addig szavazatommal ezen bűntettre alkalmazandó büntetésnem és meghatározásához hozzájárulni nem fogok. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Az eljárás van arra hivatva, hogy a büntettet és a bűnösséget megállapítsa ; ha tehát nem vagyunk arról biztosítva, hogy az ártatlanság és bűnösség, ezen két ellentétes fogalom, minden kétséget kizárólag és mindenesetre a társadalmat megnyugtatólag fognak felderittetni: addig nem lehet a logika tanai szerint senkinek, de különösen annak, ki a társadalom és egyesek szabadságát szivében hordja, a büntetés nemeit és mérvét az egyes cselekedetekre megállapítania. Ezen nézetem természetes kifolyása az, hogy a beterjesztett anyagi törvényt, bár annak mielőbbi megalkotását szükségesnek tartom, az eljárás megalkotása előtt tárgyaihatónak nem tartom: mit a magam és társaim nevében benyújtandó határozati javaslatban indokolni is fogok. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tekintve azonban azon lehetőséget, hogy a t. h. többsége véleményemben talán nem is osztozik, vagy ha annak helyességét be is látja, azért a beterjesztett javaslat tárgyalását a szük-