Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?

— 75 Pedig majdnem fordítva áll a dolog. Még a legszennyesb tárgyakkal foglalkozó munka is nemes munka, ha feldolgozza, értékesbiti a nemtelen anyagot, holott az örökség utján nyert vagyon nem érdem. A kártyán nyert vagyon pedig épen azért, mert munkába nem került s igaztalanul lett elvéve mástól: nemtelen szerzemény, mely szégyent hoz birtokosára. Legalább kellene, hogy szégyent hozzon társasköreinkben is. Társasköreink legfőbb forrásait képezik azon bűnöknek, melyek méltatlan emberekre pazarolják hódolataikat s megvonják a kellő méltáiiylatot olyanoktól, kik arra értelmes tevékenységük, igazságszeretetük, tiszta erkölcsük, politikai s társadalmi jellemük folytán méltók volnának. Pedig ám: A megvetés és méltánylat oly ösztönzője s vezénylője a köztevékenységnek, melyeknél fogva ezt óriási eredményekhez lehet vezetni, ha ama szenvedélyek gyeplőivel helyesen bánni tudunk. S viszont oly lehangoló akadálya az értelmes s becsületes munkásságnak ha gyeplőivel bánni nem tudunk, mely megronthatja végre az egész társadalmat. Nagy hibája társasköreinknek már úgyszólván szerkezetük, miszerint ki egyszer beléjök elegyedik s a szokásos illemszabályok ellen gyakran és kirívóan véteni nem akar: annak