Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

III. fejezet: Meddig élhet tehát a magyar?

— 72 nyahikhoz alkalmazott életmóddal, szokásokkal kell bírnunk. És hazai érdekeinket mindig szemeink előtt kell tartanunk, hogy elég erősen megállhassunk az elnemzetietlenitö hatályok ellenében. r Életképességünk erkölcsi forrásait tehát önmagunkból kell merítenünk, holott eddig jó s rosz oldalaival vegyesen tettük magunkévá az idegen izletet, külső műveltséget, az idegen eszmejárást, eszmeáramlatokat, szokásokat s tanulmányokat. Az idegen elemek ilymódon elsajátítása csak külszinét adta meg a valódi műveltségnek s mutat ugyan némi haladást, de nem nemzeti közszellemünk fejlesztésében, hanem épen ennek lerontásában más nemzetek gyarlóságai, sajátságai javára. A nemzeti erkölcsi alap oly terület, melyet el nem hagyhatunk jellemünk feláldozása nélkül. Ezen alapon kell rendeznünk társadalmi viszonyainkat. Társadalmi viszonyainkba helyesebb arányokat kell behozni a nagy munkák megosztása a kis erők öszpontositása s átalában az erők helyesb szétosztása s a tevékenység helyes méltánylása által mind a testi mind a lelki munkálkodás, mind a termelés, mind a feldolgozás s szétosztás és fogyasztás terén. Ekkor aztán helyesebb arányok keletkeznek közgazdasági viszonyainkban is, melyek kor-