Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

III. fejezet: Meddig élhet tehát a magyar?

— 68 — iskolákba, ha lesznek, s ha a közönség be fogja látni ezek horderejét. De ilyen iskola még csak 75 van, s mű­ködési idejök sokkal rövidebb, mintsem eddigelé kellő tájékozást nyújthattak volna a nagy kö­zönségnek, mely nem könnyen alkalmazkodik uj viszonyaiba. Annyi bizonyos, hogy a nagy közönség szükségérzete jelenleg nincs kielégitve, sem a felső nép- és polgári iskolákban, sem a gymna­simnokban, s a fenjelzett irányzatnak csak ak­kor tétetnék elég, ha a gymnasiumokhoz vagyis átalában a középtanodákhoz kapcsoltatnának, a) gazdasági vidéken a gazdasági, b) iparosb vi­déken az iparos szakosztályok. A középtanodákból, apránkint különben is elfogy, elmenekül az ifjúság nagy része. Fele, harmada sem akar pap, ügyvéd, vagy orvos lenni, s más szakpályák hiányában kikerüli az érettségi vizsgát. Ez oly tény, melyet nem ig­norálhat a törvényhozás. Érettségi vizsgát tett ugyanis az emii­tett 35 — 30 ezer ifjú közül 1867/8-bari 1777; 1868/9-ben 1888; 1869/70-ben 1942; 1870/71-ben 1823. Ez nem kielégitő eredménye az iskolázás­nak. Ez mutatja, hogy a középtanodákra nézve a nagy közönség szemei előtt most már egé­szen más czélok lebegnek, mint lebegtek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom