Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

III. fejezet: Meddig élhet tehát a magyar?

- 66 a közelebbi évek alatt közoktatásunk több haladást tett, mint a század elejétől megannyi évtized alatt: az iskolákba járók száma 10°/o-ot gyarapodott. Viszont a reáltanodákban az emlitet iskolai évek folytán, következőleg növekedett a tanulók száma: 2954, — 3299, - 4128, 5472. A közérdekeltség ez utóbbi irányzathoz fordult, s nem ok nélkül. A nagy közönségnek, ha létérdekeit fel akarja karolni, reálismeretekre van szüksége. Es ezen irányzat nem önkéntes, nem szeszélyes, hanem közélet-szükséglet, melyet a helyzet, a körülmények s az élet joga, s feladata iránti tájékozottság kezd előidézni. A nagy közönség ugyanis mindinkább belátja, hogy gyakorlati ismeretek gyűjtése nélkül nem fejlődhetik sem ipara, sem kereskedelme j nem élhet meg jelen viszonyok közt, sőt tönkre megy gazdászata is. Az államkormányzat csak engedni fog az átalános szükségérzetnek, midőn a középtanodákba mindinkább a reál irányzatot, a szakrendszert fogja behozni. Sokan vannak ugyan még most is kik ezen irányzatot határozottan kárhoztatják; de ezek szavát a törvényhozás nem veheti figyelembe. * Azt mondhatják: a nagy közönség realisticus irányzatának tere a felsőbb nép-és polgári