Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

- 51 révei a nyilt csatatéren nem félthetjük a magyart. Szláv testvéreink kivált a felföldön csak a legnagyobb hanyagság mellett válhatnak reánk nézve veszélyessé, mert legkevesb pénzerővel, politikai befolyással birnak s irodalmuk nem mérközhetik a magyar irodalommal saját területükön sem. Déli szlávjaink a törvény utján akarják önmagukat consolidálni. Pedig ez szintén csak külső irányzat, melynek sikere a közérzülettől, a nemzet általános lelkesültségétől függ. Most mindenek felett azt óhajtják ők, hogy mondja ki a magyar törvényhozás miszerint: „Dalmátia, Horvát- és Szlavonországok államjogi egységet képeznek s a következő elnevezést viselik: „dalmát, horvát és sziavon királyság" s Magyarországgal s a vele egyesült Erdélylyel ugyanegy államközösséget képeznek, ugy ő felsége többi országai, mint más államokkal szemben". A háromegység vagy négy-egység eme theoriája azonban, nyújthatna ugyan némely, most még nem élvezett előnyöket a társországok közoktatási, közigazgatási s államháztartási ügyeiben. De szilárd, tömör nemzetté nem tenné őket, mert szerves egység csak egynyelvű s a műveltség több mint középszerű fokával biró nemzetiségek közt jöhet létre, ahol t. i. 4*