Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 32 itt s közhelyeinken, a mulató s fürdő helyeken, sőt a gőzhajókon és vasutakon is átalában. Szóval Magyarországnak, a magyar nemzetnek nincs oly nemzeti, a nemzeti jelleget magában öszpontositó, s eredeti jellegében visszatükröző fővárosa, mint minő van az angolnak, francziának, olasznak, németnek, orosznak, töröknek stb. Debreczenbe, Miskolczra, Kecskemétre stb. csak gúnyolódni megy az idegen utas, sőt még a helybeli vagy bécsi uracs is azon meggyőződéssel, hogy mindaz mi magyaros egyszersmind durva, betyáros. Vagy tökéletlen, félszeg, sallangós, nevetséges stb. Pedig a mely nemzettestnek nincs oly feje, melyet büszkén emelhessen s említhessen fel Nyugoteurópa fővárosai mellett: annál hiában keressük az öntudat, önérzet azon fokát, melylyel Nyugoteurópa nemzetei dicsekesznek. A magyar már különben is sokszor volt idegen saját honában és leginkább saját fővárosában. Ezen elnyomottság jelei meglátszanak a nemzeti öntudat, önérzett hangulatán. Feltalálhatók ezen jelek főkép itt a fővárosban, hol lesütött fővel, bátortalanul járnak, kivált azok kik „otthon" vidéken büszkék magyar voltukra, mert minél több életet, élénkséget, vidorságot, minél több uj palotát, bankot, uj