Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 21 — Van egy része, melyet a nemzet közművelődési szükségérzete hozott létre, de fentartani nem bir, mert az olvasó közönség sokkal kisebb mintsem kellő anyagi ön állást biztosithatna az érdekében dolgozó szakírónak, kivált ha munkája inkább tudományos mintsem politikai vagyis pártbeli, inkább komoly mintsem mulattató s nélkülözi a szenvedélyes hangot, nem ad torzképeket stb. Irodalmunk másik része a franczia s német irodalom áramlata, behatolása, mely egyrészt politikai másrészt üzleti szempontokból lett felkarolva. Kisebb nagyobb gonddal vagy gondatlansággal lett átfordítása ez a német s franczia szépirodalmi, s politikai munkáknak, czikkeknek, tankönyveknek, tudományos dolgozatoknak stb. oly értelmezéssel, oly hangsúlyozással, oly szőrözéssel mely az idegen sajátságokat leginkább megközelíti s igy a nemzeti nyelvet leginkább elferdíti. Tankönyveink, tudományos könyveink nem másak mint ilyen honositási törekvése az idegen eszméknek. Tudósaink, szakférfiaink kevesen vannak, még kevesebbet termelnek, bár némelyek az idegen kutforrások, adatok, észleletek, felfedezések stb. honosítása által jelentékeny szolgálatot tesznek irodalmunknak.