Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

- 19 — tért nyit más népek politikai s pénzügyi befolyásának s adózó gyarmattá teszi az országot azon népek s nemzetek irányában, kik az ára s értékcsere forgalmának fokozódásával arányosan növekedő szükségleteinket kielégíteni képesek. Sőt azon sajnos állapotnak, miszerint jelentékenyebb boltjaink országszerte idegen fényűzési czikkekkel vannak tömve, nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi jelentősége is van, mely szintén nem kedvező nemzeti művelődésünk mozgalmaira. Atalában annak, hogy hazai iparunk nem képes feldolgozni saját nyersterményeinket, kereskedelmünk pedig főkép a külföldi czikkek behozatalával s megkedveltetésével foglalkozik, egyik legsajnosabb következménye az, hogy igy a kereskedelem, melynek segédkezet kellene nyújtania az ipar részére, ezzel érdekellentétességben áll; a mezei gazdászat pedig az ipar által magára hagyatik s a kereskedelem által kizsoroltatik, holott a gazdászat csakis akkor fejlődhetnék kellően, ha ipar és kereskedelem segélyére jönne. iparunk elégtelenségének majdnem mérvszerű jelét láthatjuk hazai gazdászatunk merev és ferde irányzatában, miszerint ez elöbbhaladni vagyis a gazdászati üzletet okszerű tudományos alapokra fektetni nem képes. Sőt a föld2*