Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?

— 130 — lyása alatt áll stb. méltán vetheti a világ sze­münkre, hogy hiszen ezt a törvényhozás akarta igy s mi önmagunk választottuk képviselőinket és pedig: jól tudtuk kiket választunk. Tehát nincs okunk panaszkodni. Igaz! Oly nemzetnek, mely önmaga választja képviselőit, nincs joga panaszkodni. Csupán ön­magát vádolhatja, legjobb esetben tájékozatlan­sággal, más esetekben súlyos bűnökkel, melyeket helyrehozni aligha lehet. Pedig a tájékozatlanság is határos már a nem­zet ellen elkövetett bűnnel, mert: ki jogaival élni nem tud vagy nem akar, annak nincsenek jogai. Oly nemzet számára, mely saját lét- feltételei iránt sem volna kellőleg tisztában, vagy kellő­leg érdekelve, hiában Íratnék meg a nemzetközi s az ország és korona közötti szerződésekben a teljes függetlenség és a polgári törvényköny­vekben a teljes polgári szabadság : nem volna érdemes a jog és szabadság teljes mérvére. Amely nemzet pedig tudva, önkéntesen áldozná fel jogait: öngyilkosságot követne el, mi azt bizonyítná, hogy nem tartotta magát méltónak léte fentartására. Viszont, amely nemzet élni akar és tud: bár korlátolt köz s polgári jogai segélyével, tud magán segiteni: ha nem rögtön, de évről évre, mindannyiszor ameniryiszer polgári jogait gyakorlatba veheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom