Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

33. §. MAGYARORSZÁGI ALAPTÖRVÉNYEK. 75 viszálykodása! Béla fiával, továbbá az általa törvényellenesen eladományozott javak visszaadására kiadott rendelete és ifjabb fiának, Kálmánnak szerencsétlen hadjáratai tették, annyira, hogy az ország felzavart állapotának rendbehozása és a nemesség jogainak a folytonos zavarokban féktelenné vált egyes hatalmasok ellenében való biztosítása elutasíthatlan követelménynek látszott. Ezen bajok orvoslására hozatott tehát és pedig, mint ezen Verbőczi által is végzeménynek, decretnmnak, nevezett törvény bevezetése és berekesztéséből is eléggé kitűnik, országgytilésileg az arany bulla, mely mig egyrészről szabályozza a király jogait és kellő korlátokat szab egyes hatalmasok önkénye ellen, másrészről újólag biztosítja a nemeseknek sz. Istvántól nyert jogait és szabadságait, úgyszintén a várjobbágyokéit is. Épen ezen a (nemzetet képviselő) nemesség jogait és szabadságait biztosító pontjainál fogva nyerte az arany bulla azt a különös fontosságot, melyet már Verbőczi is Hk. II. R. 14. czimében kiemelt; ezért tekintetett az Magyarországon oly fontos alaptörvénynek minden időben, annyira, hogy míg több királyaink azt újólag megerősítve kiadták (Nagy Lajos 1351., Mária 1384., Zsigmond 1397., I. Ulászló 1440. és Mátyás király 1464.) addig másrészről annak megtartására minden magyar király a kir. hitlevél- és esküben magát kötelezte. És hogy a kir. hitlevél és eskü tartalmának az aranybulla még most is kiegészítő részét képezi: ez bizonyára nem azon pontjainak tulajdonítandó, melyek a keletkezésök idejében fenlevő viszonyoknak és körülményeknek megfelelőleg fontos intézkedéseket tartalmaztak ugyan, és e szempontból azoknak jogtörténeti fontosságát kétségbe nem is vonhatjuk, de a melyek az ország változott viszonyainak megfelelő későbbi törvények átalakító intézkedései által már régen hatályon kivül levén helyezve, ma már érvénynyel nem birnak, hanem azon pontjainak, melyek a nemesek személyes szabadságát és jogait biztosítván: 1848 óta és az ez évi törvények által korszerüleg módosítva minden magyarországi honpolgár személyes szabadsága és jogainak biztosítását jelentik. Az aranybullában biztosított és írott törvényben először megállapított jogai pedig a nemességnek: a személyes szabadság, a tulajdon szentsége, az adómentesség és az ellenállási jog valának, mely utóbbit az aranybulla 31-dik czikkelyének ismeretes záradéka, az ezen korbeli alkotmánybiztositó okmányok mintájára, tartalmazza. Az ellenállási jogot egyébiránt 1231-től fogva jó ideig az esztergami érsek által foganatosítandó kiközösítés pótolta, mígnem 1351-ben Nagy Lajos az aranybullát újra egész kiterjedésében — egyedül a szabad vagyonrendelkezésről szóló 4-dik pontnak kivételével — megerősítvén, az ismét érvénybe lépett és csak az 1687-dik évi országgyűlésen »minden ne-