Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege
32. §. M AGYAK ORSZÁGI ALAPTÖRVÉNYEK. 71 függőleg a koronázás idejét és a trónlemondást szabályozó intézkedései: azoknak fontos tartalmukból kitűnő és a legutolsót kivéve, a törvényhozás s a kir. hitlevél által is elismert alaptörvényi jellegét bizonyitgatni felesleges volna. 32. §. Folytatás. Magyarországnak az austriai örökös tartományokhoz való viszonyát szabályozó s e mellett az ország független önállását biztositó alaptörvények. III. A nőági örökösödést megállapító 1723 : 1. és 2. t.-cz. vagy az úgynevezett pragmatica sanctio, midőn kimondta a] nőági örökösödést és meghatározta ennek rendjét, kimondta egyszersmind azt is, hogy a magyar korona országai és ő felsége többi örökös tartományai, melyek a mindkét országban egy és ugyanazon elven alapuló örökösödési rendnél fogva, egy, mindig a kijelölt nőágakból leszármazó, közös uralkodó alatt állanak, ezen közös uralkodó által feloszthatlanul és elválaszthatlanul együtt birtoklandók. Ezen együttbirtoklás és elválaszthatlan közös uralkodásból következik már annak mind Magyarországot, mind az ausztriai örökös tartományokat egyaránt kötelező közös és kölcsönös védelme, a mint ez — mint egyébiránt alább bővebben látni fogjuk — nemcsak az együttbirtoklás és elválaszthatlan, közös uralkodás természetéből következik, hanem még az ezt megállapító törvény indokaiból is kiviláglik, aminthogy ezen közös és kölcsönös védelmi kötelesség fennlétezése iránt, valamint 1848 előtt nem volt, ugy most sincs semmi kétség Magyarországon. De míg 1848 előtt mindazokra nézve, mik Magyarországot illetőleg a pragmatica sanctióból folyó védelmi kötelezettség teljesítésére vonatkoztak, a magyar országgyűlés és a magyar király közegyetértéssel, és igy alkotmányos módon intézkedtek, és ezen intézkedések megállapításánál az ausztriai örökös tartományok befolyással nem birtak, mert a magyar király, mint egyszersmind az austriai tartományok absolut fejedelme, azoknak érdekeiről és az őket is viszonyosán terhelő közös és kölcsönös védelmi kötelesség mikénti teljesítéséről absolut hatalommal rendelkezett; addig legújabban lényegesen változott a helyzet, és pedig az által, mert ő Felsége ujabban már alkotmányos jogokkal ruházta fel az ausztriai tartományokat, és igy azokat ezentúl absolut hatalmával nem képviselheti. Epen ezért szükségessé válván oly módokról gondoskodni, mely mellett míg egyrészről mind a magyar korona országainak a pragmatica sanctió által is biztosított független állása, mind Magyarország