Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

31. §. MAGYARORSZÁG [ ALAPTÖRVÉNYEK. vegyes vonalú rendje szerint kiterjesztvén, egyszersmind Magyarországot, független önállása és alkotmányafentartásánakbiztosításamellettezen uralkodó ház örökös tartományaival (melyekben a III. Károly által megállapított nöági örökösödést szabályozó intézkedés szerint ugyanazon leányágak, melyek Magyarországban is, és ugyanazon rend szerint örökölnek) az uralkodó személye által elválliatlan és felbontbatlan kapcsolatba hozta mindaddig, míg a kijelölt nö ágakból leszármazók lesznek. És ez, a nöági örökösödést és általa az ausztriai örökös tartományokkal való kapcsolatot megállapító törvény fontos tartalmának egyik része, mert ugyanezen törvényben másrészről világos és határozottan kikötött feltételek vannak, melyeknek szoros megtartása mellett szállhat csupán a korona a kijelölt nőágakból leszármazó örökösökre. Harmadik Károly halála óta tehát, midőn az eset, melyre a nöági örökösödés elve megállapíttatott, a III. Károlyban történt kihaltával a fiágnak csakugyan bekövetkezett; az 1723 : 1. és 2. t.-czikkirányadó Magyarországon a királyi szék betöltésére nézve, és irányadó marad mindaddig, míg a kijelölt nőágak ki nem halnak, amikor ismét vissza fog szállani a szabad választási jog a nemzetre. És ennélfogva a tiág kihaltával és a nöági örökösödést megállapító törvény életbelépte óta már, igen természetesen, az 1687 : 2. és 3. t.-czikknek az a része, mely a flági örökösödés és ennek rendjéről szól, semmi jelentőséggel és érvénynyel nem bir; de az a része, mely az örökösödéshez kötött feltételeket tartalmazza, az által, hogy a nöági örökösödést megállapító törvénybe is fölvételt nyert, érvényét továbbra is fentartotta. 2. A nöági örökösödést meghatározó s ez által Magyarországot az ausztriai örökös tartományokkal is az uralkodó ugyanazonossága által kapcsolatba hozott törvény az örökösödés feltételei közt (1703 : 2. t.-cz. 9. §.) a koronáztatást is, még pedig minden trónralépő örökösre, valamint ezt már a fiági örökösödést megállapító törvény is tette volt, előszabta — a kir. hitlevél kiadásán, az alkotmány megtartására leteendő eskün, és az alkotmányszerü uralkodáson stb. kivül; előszabta annyival is inkább, mert az ország alkotmánya értelmében csak a törvényes koronázás adta meg a választás, és adja meg ujabban az örökösödés mellett is az állami hatalom teljes gyakorolhatására a jogot. És habár a koronáztatási kötelességet, minden kétségen kivül, ugy kell értenünk mind a fi-, mind a nőági öröláösödést megállapító törvények szavai és szelleméből, hogy e kötelességet az örökösök mindjárt trónralépésök alkalmával tartoznak teljesíteni; mindazonáltal,