Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

28. §. AZ ALAPTÖRVÉNYEK ÁLTALÁBAN. 53 Az alaptörvény keletkezési módjára és alakjára nézve kétféle módot és alakot lehet megkülönböztetni. Lehet ugyanis az állami alapszervezetet és az alkotmány lényeges pontjait meghatározó összes elveket egy egyetlen írott okmányba, úgynevezett alkotmánylevélbe (Charta, Verfassungsurkunde) foglalni, s abban az alkotmány föelveit pontonkint részletesen megállapítani. Ily alkotmány levélbe foglalt alaptörvényekkel több. különösen az ujabb időben alkotmányt nyert európai államok bírnak. Ellenben ott, hol az alkotmány, a történeti fejlődés folytán módosulva és átalakulva, egyes koronkint alkotott törvények által határoztatik meg részletesebben, és az alkotmány főbb pontjai, a szükség követelményeihez képest, vagy a nyert kedvező alkalom és körülmények felhasználásával, koronkint iratnak körül határozottan intézkedő és tüzetesen megállapított tartalommal bíró törvények által — az alaptörvények egyidejű eredettel nem birnak, egy alkotmánylevélbe összefoglalva nincsenek, hanem a többi, koronkint alkotott törvények között foglaltatnak, s azoktól nem alakj oknál, hanem fontosabb közjogi tartalmoknál fogva különböznek. A magyar alkotmány is (mint történetének fentebb előadott rövid vázlatából is kitűnik) ezredéven át végbement történeti fejlődés eredménye levén, annak főbb pontjai egy alkotmánylevélbe összefoglalva, alaptörvényei codificálva nincsenek, hanem alkotmányunk, a mint a nemzet szelleme, jogalkotó ereje által az idők folyamában fejlesztve, módosítva, majd korszerüleg átalakítva lett: az e tekintetben koronkint hozott alaptörvények is egyéb országos törvényeink között vegyesen foglaltatnak, s ezektől nem különböző alakzatuknál, hanem egyedül fontosabb közjogi tartalmuknál fogva különböznek. E körülménynek tulajdonítható, hogy államjogi íróink alaptörvényeink elősorolásában egymástól szétágazó véleniénynyel birnak. Legczélszerübb azért a dolog természete és törvényhozásunk fejlődésének is megfelelő bizonyos vezérelveket állítani fel, a melyek közül kétségkívül leghelyesebb az államjog terén is hervadhatlan babérokat szerzett derék tudósunk Pauler által (a magyarországi alaptörvényekről irt egy igen jeles értekezésében) felállított azon ismérv, mely szerint alaptörvényeknek tekintendők Magyarországon mindazok a törvények, melyeket a) a törvényhozás nyiltan azoknak nevezett vagy tettei által kétségkivül olyanoknak jellemzett és b) azok, a melyek, mint az alkotmány alapelveit és lényeges intézményeit magában foglalók és kiváló fontosságúak, tartalmuknál fogva alaptörvényeknek bizonyulnak.