Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

06. §. ALKOTMÁNYUNK A VEGYES HÁZBELI KIRÁLYOK ALATT. 45 26. §. A z a 1 k o i m á n y tovább fejlődése a v e g y e s h á z­b ó 1 származott királyok alatt. Az Árpád-ház kihalása után, valamint Venzel és Ottó rövid uralkodásukat, ugy különösen Károly Róbert is trónra jutását a nem­zetre visszaszállt szabad választási jognak köszöné. Az ő erélyes s az eddigi intézmények átalakulására befolyó, bár nem épen alkotmányos uralkodása huzamos zavarok után az országra üdvösen hatott. És jóle­het Károly a nemzet közrészvételét országos ügyek elintézésében nem szívesen tűrvén, országgyűléseket alig tartott, királyi hatalmának az 1291- és 1298-diki törvények által való korlátozásáról pedig épen tudni sem akart, s a régi római imperátorok példájára mindenre feljogosítva hitte magát a közjó érdekében; mindazonáltal a honvédelemnek a vár szerkezettel összedőlt egyik támasza helyébe a zászlóalji (banderialis) rendszert ő kezdte meghonosítani, pénzügyi, sőt törvénykezési tekintet­ben is czélszerü újításokat tett, s e mellett a megyei élet ís, még pedig nem csak bíráskodási, hanem — bár csekély mértékben — közigaz­gatási hatáskörrel, már alatta fejlődni kezdett. — Utódja Lajos nem­csak lovagias jelleme, harczi vitézsége, fényes diadalai s ezek folytán az ország területi épségének helyreállítása által minden irányban, hanem a nemzet alkotmányos jogainak tiszteletben tartásával is méltán nagy nevet vívott ki magának. O az arany bullát, annak négy pontja kivé­telével, mely a nemesség szabad vagyonrendelkczési jogát tárgyazza, egész teljességében megerősítette, országgyűléseket tartott, a zászlóalji intézmény megszilárdulását és a megyei élet fejlődését nagyban elő­mozdította, a városoknak országos állását emelte, valamint a jobbá­gyok szabad költözködési jogát is megerősítette. Mária az aranybullát szintén megerősítette, országgyűléseket tartott, a melyekre azonban, valószínűleg atyja példájára, a nemessé­get képviseletileg hivta meg, sőt a nemzet alkotmányos hefolyásának a kormányzat vitelére is helyt adott (1386. 3. t. cz.); de gyenge anyja és a tényleg kormányzó nádor által nem a leghelyesebb irányban ve­zetett uralkodása az országnak sok zavart és belvíszályt okozott. Zsig­mondnak könnyelmű, a területi épséget, Gallicia, Lodomeria és Dal­matia elestén kívül, at ország keleti érdekeniek elhanyagolása által veszélyeztetett uralkodását, jólehet hogy királyi tekintélyének leha­nyatlásával a főurak káros túlsúlya újra megkezdé az ország romlá­sára szabad működését, alkotmányfejlődés * közjogi szempontból mind­azonáltal emlékezetessé teszik: a városok országgyűlési jogainak s a megyék politikai életének kifejlődése; a zászlóalji rendszer tökélye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom