Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

42 E. R. ELSŐ SZAK. ELSŐ FEJEZET. 25. §. Az alkotmány átalakulása és állapota az Ár­pád-királyok korában. Sz. István a királyság felállítása és azon módosítások által, melyeket az uj uralkodási és kormányalkat s a ker. vallás meghonosí­tásának érdeke kívántak, lényegében nem semmisítette meg a vérszer­ződésen sarkallt magyar alkotmányt, hanem csak annak alapjára egy részben uj, de maradandó épületet helyezett. Az általa alapított királysággal nyerte hazánk azt a határozott egyeduralmi (monarchiái) alkatot, melynek fő jelleme kezdettől fogva annak a nemzet alkotmányos befolyása által való korlátolása volt. Mert midőn a törzsek feloszlatása és a törzsfők hatalmának megszün­tetése után a teljesen egygyé olvasztott nemzet élére állt, s a nemzet­gyűlés hatáskörének legnagyobb részét és azzal az államfenség esz­méjének kifejezését is a királyságban egyesíté: meghagyta, meg kellett hagynia a nemzetnek mintegy már vérévé vált részesedését a törvény­hozásban, ez ősi institutiót csak annyiban módosítván, hogy a nemzet csak részese legyen a törvényhozásnak, és nem mint azelőtt, egyedüli törvényhozó ; meghagyta a nemzetnek a kormányzat vitelére is (főbb­jei által) azt az alkotmányos befolyást, melyet a vérszerződés 3. pont­jában magának világosan kikötött. És valamint Imre fiához intézett utasításaiban a nemzet ősi szokásai ós intézményeinek tiszteletben tartására utal, ugy ő is módosításaiban idegen — különösen frank birodalombeli — intézményekre csak annyiban volt tekintettel, a mennyiben azt a nemzet Európában fenmaradásának életfeltételei sür­gősen megkívánták; egyébként és legnagyobb részben az ősi alkot­mányt csak tovább fejlesztvén és az uj államidomhoz alakítván. To­vábbá, míg a ker. vallás megszilárdításának ugy, mint különösen az ország függetlenségének érdekében is magyar egyházat alapított, s a főpapságot, vallásos és tudományos állásának megfelelő, gazdag java­dalmak és sok tekintetben kitüntetett állás birtokában, mintegy a tár­sadalom első osztályává emelte, és ebbeli érdemeinek elismeréséül koronáján kivül az ahhoz kötött fényes előjogokat a magy. egyház kö­rül kinyerte: addig a politikai és polgári ügyek és intézményeknek bölcs elrendezése és megállapítása által a nemzet örök háláját is kiérde­melte. És valamint Árpád a honalapító, ugy bizonyára Sz. István a honrendező és megszilárdító emléke is egyaránt fog élni örökké a nemzet szivében. Intézményei közöl a már említetteken kivül nevezete­sebbek még: az ország különböző osztályainak — a nemzet szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom