Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

181 A BÍRÁK ÉS ÜGYÉSZEK ALKALM.. ÁTHELY.. NYUGDÍJAZÁSA. 495 tető ügyeket illetőleg pedig a kegyelmezési jog. nevezetesen a halálra Ítéltek rnegkegyelinezése s a bünfenyito Ítélet következményeinek részben vagy egészen is a megszüntetése — mi a bűntett magánjogi következményeire természetesen ki nem terjedhet — egészen ő Felségét illeti meg: az 184S: 3. t.-cz. 35. §-ának határozata szerint azonban az országgyűlés által elmarasztalt miniszterre nézve kegyelmezési jogát a király csak általános közbocsánat esetén gyakorolhatja. És végre kiemelendő, hogy a királynak az államélet egész körére és minden egyes ágára kiterjedő fofelügyeleti joga a bíróságokra és azok működésére is kiteljed: ennélfogva felelős igazságügyi minisztere által a biróságok pontos és szabályszerű ügykezelése felett őrködik, e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik s a czélszerü kezelés és az ügyek gyors és pontos ellátása iráni a bíróságokhoz ugyancsak az igazságügyi minisztérium utján utasításokat bocsáthat, az igazságügy általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik, a törvény által meghatározott esetekben (186S: 54. t.-cz. 56., 57. §§.) a biróküldés jogát gyakorolhatja stb. 181. §. A birák és ügyészségi tagok alkalmazása, áthelyezése és nyugdíjazása. Az ítélő bírákat, mint már az előbbi S-ban említettük, az iorazságügyi miniszter ellenjegyzése mellett, a király, a bírósági segéd- és kezelő személyzetet pedig az igazságügyminiszter nevezi ki. Ugyanilv módon történik a kir. ügyészség tagjainak segéd és kezelő személyzetének is kinevezése. — Bírói hivatalt azonban csak oly magyarországi honpolgár viselhet, s ügyésznek is csak az nevezhető ki, aki életének 26-ik évét betöltötte: feddhetlenjellemű; csőd vagy gondnokság alatt nem áll s a törvényben meghatározott elméleti és gyakorlati jogképzettséggel bir. E tekintetben az 1869: 4. t,-cz. 7. §-a értelmében kimutatandó, hogy vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgát letette, vagy a) a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben a szabályszerű elméleti vizsgákat letette, és ezenfelül b) az utolsó vizsga letételétől számítandó 3 éven át jogi gyakorlaton volt; és pedig: egy évig valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy ügyvéd mellett, s e három év letelte után a gyakorlati birói vizsgálatot szintén sikerrel állta ki. Királyi ügyésznek, főügyésznek vagy koronaügyésznek ezen képesítvényen felül, még legalább háromévi birói aliigyészi, vagy önálló ügyvédi gya-