Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

180 §. A BÍRÓI HAT. GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA MAGYARORSZÁGON. 493 ban s már jóval 1848 előtt a birói hatalom gyakorlásának módjára nézve, még határozottabb elvek állíttattak fel, melyek értelmében a bíróságok szervezése, azok rendjének megállapítása a törvényhozás hatáskörébe tartozónak nyilváníttatott, a bírák függetlensége a kormánynyal szemben kimondatott. Ezen elvek határozott és világos foglalatát tartalmazza már az 1791 : 12. t.-cz.. mely rendeli, hogy »a király hatalmánál fogva a bíróságoknak törvény által megállapított vagv megállapítandó rendjét meg nem változtathatja, a törvényes ítéletek végrehajtását semminemű parancsok által meg nem akadályozhatja, azokat sem a király, sem más bármiféle politikai hatóság felülvizsgálata alá nem vonhatja és a bíróságok valláskülönbség nélkül alkalmazott birák által az eddig alkotott vagy ezután alkotandó törvények értelmében s az ország bevett szokásaihoz képest tartandók.« Ezen elveket helyesen kiegészíti az 1869 : 4. t.-cz., melynek 21. §-ában alaptörvény erejével megállapíttatott, hogy »a törvényben meghatározott bíróságokat megszüntetni, vagy azokon kívül más bíróságokat bármi szin és czim alatt felállítani s a bíróságoknak a törvényben megállapított illetőségén vagy kerületén, úgyszintén a birák számán a törvényhozás utján kivül változtatni nem szabad.« Ugyanezen törvény az igazságszolgáltatást a közigazgatás minden birói fokozatban elválasztotta, míg 1848 előtt s illetőleg az id. törvény hozataláig csak a felsőbb forumokat illetőleg volt a bíráskodás a közigazgatástól teljesen elválasztva. Bíróságaink, melyek utján a birói hatalom ő Felsége a király nevében gyakoroltatik, következők: a) az 1868 : 54. t.-cz. 3. és 4. s az 1871 : 31. t.-cz. 1. §-ában felsorolt kir. járásbíróságok, kir. törvényszékek s a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint e 1 s őfolyamodásu bíróságok; b) a kir. tábla és pedig arra a területre, melyre az 1868 : 54. t.-cz. előtt is fenállott pesti kir. itélő tábla hatásköre kiterjedt, a Pesten székelő, — arra a területre pedig, melyre ugyanezen törvény hozatala előtt a marosvásárhelyi kir. tábla és a szebeni főtörvényszék hatásköre kiterjedt, a marosvásárhelyi kir. tábla, mint m á s o d b i r ó s á g ; c) a Budapesten székelő m. királyi kúria, mint mind a két kir. itélő tábla területére legfőbb birói hatóság, melynek egyik osztálya a semmiségi esetekben mint semmitőszék, másik osztálya pedig az érdemleges kérdésekre nézve mint harmadfolyamodási, tehát legfőbb ítélőszék működik. Az állam közérdekeit az igazságszolgáltatás körül az 1871 : 33. t.-cz. által (17 — 28. §§.) meghatározott esetekben a kir. ügyészség képviseli. A kir. ügyészséghez tartoznak: a) a koronaügyész, ki a kir. kúria mellé, b) a kir. főügyészek, kik a kir. táblák mellé, c) a kir.