Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

464 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. hogy a másik vagy a többi kis község a körjegyzőség további fentartására képes marad, vagy valamely más körjegyzőséghez czélszerüen csatlakozhatik. Ha minden be van bizonyítva, az átalakulás meg nem tagadtathatik (1876: 5.). Havaiamely puszta birtokosai azt önálló községgé kivánják átalakítani, tartoznak beigazolni: a) hogy ezen átalakulást a pusztai birtokosok azon része kívánja, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti, b) hogy az átalakítandó területen legalább 50 állandóan megtelepedett család lakik és ezek között a lélekszám arányához képest felállítandó képviselőtestület választás alá eső tagjainak számát legalább háromszorosan meghaladó számban találtatik oly lakos, ki saját tulajdonul házat, vagy földet bir, az ezek után fizetett állami adó alapján nyeri választói jogosultságát s e szerint a pusztáról saját akaratján kívül el nem távolittathatik; c) hogy elegendő számban vannak oly törzslakosok, kik a jegyzői állomás kivételével a többi elöljárói állomások betöltésére, a törvény értelmében, képesítve vannak; d) hogy alkalmatos községház és a törvény kellékeinek megfelelő népiskola felállításáról és pedig czélszerü helyen gondoskodva van; e) hogy a pusztai lakosok és birtokosok az egyesek tulterheltetése nélkül anyagilag is képesek lesznek az átalakulás folytán reájuk háruló terheket viselni s általában teljesíteni mindazt, a mit egy községnek ugy saját belügyei elintézése mint a közigazgatás és közoktatás tekintetében a törvény és szabályrendeletek szerint teljesítenie kell; végre f) hogy a község, melytől a puszta elszakad, azontúl is képes lesz, mint kis vagy nagy község, teljesíteni a törvény által megszabott közigazgatási és közművelődési kötelezettségeit. Ha több puszta birtokosai akarnak egy községet alakítani, a most a)—f) alatt felhozott kellékeken fölül még beigazolni tartoznak: a) hogy a községgé alakítandó puszták összefüggő területet képeznek • b) hogy a puszták bármelyikén lakók az uj községházához és népiskolához közelebb lesznek, vagy könnyebben hozzáférhetnek, mint azon községben, a melyhez eddig tartoztak. — Mindezek alkalmazandók akkor is, ha egy vagy több község határához tartozó s egymással területileg összefüggő birtokosok összesítése, vagy valamely pusztához csatolás által szándékoltatik uj önálló község alakíttatni. Midőn valamely puszta területe valamely szomszéd község területéhez közigazgatásilag csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai vannak, és kérdés támad az iránt: fog-e és mennyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz járulni ? előbb a törvényhatóság