Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

462 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. 172. §. A községek s a községi hatóság és illetőség az 1871: 18. t.-cz. szerint. A községeket az 1871: 18. t.-cz. három osztályba sorozza, megkülönböztetvén a községek közt a) rendezett tanácscsal biró városokat, b) nagy községeket és kis községeket. Rendezett tanácscsal biró városoknak tekinti a törvény azon községeket, melyeknek tanácsa az id. törvény rendelete (64. §.) értelmében van szervezve. Addig pedig, mig a községek az 1871 : 18. t.-cz. értelmében megalakulhatnak, ugyanezen törvény szerint az annak kihirdetésekor első folyamodásu birói hatósággal felruházott mezővárosok tekintendők rendezett tanácsú városoknak. — Nagy községeknek (mezővárosok és nagy faluk) nevezi a törvény azokat, melyek rendezett tanácscsal nem birnak ugyan, de a törvény által a rájuk ruházott teendőket saját erejökből teljesiteni képesek; míg az olyan községeket, melyek a törvény által a községekre ruházott teendőket korlátolt anyagi viszonyaik miatt saját erejökből teljesiteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniök, kis községeknek. Addig míg a községek az 1871: 18. t.-cz. értelmében megalakulhatnak, a külön községjegyzőt tartó, de rendezett tanácscsal nem biró mezővárosok és falvak nagy községeknek, a közös községjegyzőt tartó faluk pedig kis községeknek tekintendők ugyanezen törvény intézkedései szerint. Minden területnek valamely községhez kell tartoznia . A terület azon községhez tartozik, a melyhez eddig is tartozott, vagy a melynél eddig az államadót fizette. Olyan puszta, mely eddig egy községhez sem tartozott s adóját közvetlenül a királyi adóhivatalnál fizette — a tulajdonos, illetőleg tulajdonosok azon részének, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti — elhatározása szerint csatoltatik valamely szomszédos községhez. — Ha a vélemények e tekintetben annyira megoszlanak hogy az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánulna, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kivánnak, a pusztának a községhezi kapcsolatába beleegyezni nem akarna: az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék ? az illető törvényhatóság fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatása után határozni. Azon önálló pusztákra és önálló havasokra vonatkozólag — ezek alatt a községi határból kivált majorsági birtokok nem értetvén — melyekre nézve a törvény most említett rendeletének