Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon
460 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. vagy az ezekhez bekebelezett községeket vagy a megye összeségét érdeklik. Mind az alispánságok, mind a képviselőtestületek határozatai közvetlenül a horvát országos kormányhoz felebbezhetők, mely ezen ügyekben mint másodfokú hatóság, véglegesen intézkedik. B) A községek. 171. §. A községek állása 1848-ig, illetőleg az 1871: 18. t.-cz. által történt rendezés előtt. A falusi községek 1848-ig legnagyobb részben nem-nemes lakosokból, illetőleg jobbágyokból állott, kik mind közigazgatási, mind peres ügyeikre nézve első fokban a földesuraknak és másod fokban a megyei hatóságnak, melynek területén feküdtek, voltak alárendelve. Egyébiránt már 1848 előtt találunk a községek közt különbséget. így pl. voltak nemesi és rendezett tanácscsal biró községek; az előbbiek nemes lakosokból, vagyis közbirtokosokból állva, közvetlenül a megyei hatóságnak voltak alárendelve, az utóbbiak pedig szintén a vármegyék közvetlen hatósága alatt, királyi privilégiumok értelmében, több rendbeli jogok és kiváltsággal felruházva, külsőleg a sz. kir. városokéhoz hasonló szervezettel s bizonyos polgári peres ügyekben elsőbirósági hatósággal bírtak (1832/« : 20. t.cz. 4. §.; 1840 : 11. t.-cz.). A falusi községek elöljáróikat, kik közül egyedül a biróra nézve volt a földesúrnak kijelölési joga (1832/G : 9. t.-cz.), szabadon választották. A választásokra pedig legtöbb községben befolyt a helybeli lakosok összesége minden különbség nélkül. És az 183 2/6 : 9. t.-cz. 1. §-a is ezen gyakorlatot mindazon községekben, a hol az id. törvény hozatala előtt fennállott, jövőre is fentartandónak rendelte, s csak azon községekre, melyekben az id. törvény hozatala előtt különböző választási módok divatoztak, határozta, hogy minden, az ily községekben vagy annak határában házat vagy fekvő javakat biró helybeli lakosok ruháztassanak csak fel választási joggal. Jegyzőiket is a falusi községek, ugyancsak az id. törvény értelmében, a földesúr jóváhagyása mellett, fogadták fel, a megye közönségének jogköréhez tartozván intézkedni oly esetekben, midőn a földesúr jóváhagyását megtagadta. — A községek közhaszonvételei- és jövedelmeire nézve az 183-/(J : 9. t.-cz. 2. §-a azt rendelte, hogy azok rendesen kezeltessenek, s ha csak be nem bizonyittatnék, hogy a házi kezelés nagyobb hasznot hajt, nyilvános árverés utján, mely a földesúrnak vagy tisztjének közbejöttével tartandó, bérbe adassanak, azon esetben, ha a földesúr akarna bérelni, a megyei tisztviselő tartozván jelen lenni. Ugyancsak az id.