Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

456 ÖTÖDIK SZA.KASZ. NEGYEDIK FEJEZET. köteles a hivatalos teendőket mindaddig teljesíteni, míg az újonnan megválasztott hivatalnok hivatalát el nem foglalja. 169. §. A törvényhatósági és a közigazgatási bízottsági tagok, valamint a tisztviselők felelőssége. A törvényhatósági bizottság tagjai felelősséggel tartoznak a törvényhatósági közgyűlés határozataira nézve s a bizottság azon tagjai, kik törvénytelen határozathoz járultak, a károsultak irányában egyetemlegesen felelősek, egymás közt a kártérítésre egyenlően kötelezvék. Ha az illető határozat nem névszerinti szavazattal hozatott, a felelősség a bizottság minden tagjára kiterjed. A közigazgatási bizottságnak azon tagjai, kik vagy államhivatalnokok vagy törvényhatósági tisztviselők, a bizottság kebelébeni működésükre és mulasztásaikra nézve ugyanazon kötelezettség és felelősség alatt állanak, a mely őket hivatalos minőségüknél fogva egyéb hatáskörükben terheli. A törvényhatósági közgyűlés által választott tagok, ha a megbízást elfogadták, kötelesek a teendőkben eljárni. Ki a nélkül, hogy elmaradását kellően indokolná, az ülésben meg nem jelenik, a bizottság által legközelebb tartandó törvényhatósági közgyűlésnek bejelentendő. A ki pedig egy féléven át egy ülésben sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti bizottsági tagságát és a legközelebbi választásnál újra nem választható. Ezen határozat a törvényhatóságnak csak akkor jelentendő be, ha a felebbezési jog igénybe nem vétetett, vagy ha igénybe vétetett: a mentségi okok elfogadhatósága* ellen már végérvényes határozat hozatott. A^égre, a ki egy évig nem vett részt, még ha távolmaradását igazolta is, a bizottságból kilépettnek tekintetik és első alkalommal meg nem választható, ezen határozat a törvényhatóságnak bejelentendő. Az elmaradásnál okul a következők fogadtatnak el: a) betegség, b) valamely a tag jelenlétét okvetetlenül szükségessé tevő családi esemény pl. születés, esküvő, veszélyes betegség vagy épen haláleset a család körében ; c) valamely közügyben vagy nem halasztható magánügybeni távollét. A mentségi okok elfogadhatósága felett a bizottság rendes ülésben határoz, az e fölött hozott határozat a szóban levő fél, vagy ha az felmentetnék, a bizottság bármelyik ellenvéleményü tagja által végleges határozathozatal végett 8 nap alatt a közgyűléshez felebbezhető. A törvényhatósági tisztviselő mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, községek-