Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

164. §. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGOK KÖZGYŰLÉSEI. 437 összeget felülmúló kölcsön felvételét elrendelő határozatok csak ugy érvényesek, ha azoknak hozatalánál a bizottság egy negyedrésze jelen volt és azokhoz a jelenlevők kétharmada hozzájárult (1S72: 36. t.-cz. 36. §.). 2. A gyűlést az elnök nyitja meg. 6 vezeti és zárja be a tanácskozást, a rend fentartása felett őrködik, s a kérdést szavazásra kitűzi. Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak jogában áll. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba: de tiz tag kívánatára az elnök a névszerinti szavazást elrendelni köteles. A közgyűlésen mindig a jelenlevők határoznak. _De egy bizottsági tag sem vehet részt oly tanácskozásban, a melyben közvetlenül érdekelve van. — A hallgatóság számára elkülönített hely jelölendő ki. — A napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő, önálló indítványt, mely 24 órával előbb a közgyűlésen vagy pedig az elnökségnél be nem jelentetett, s egyszersmind a jegyzői hivatalnál vagy más alkalmas helyen közszemlére le nem tétetett: a közgyűlésen tárgyalni nem szabad. Máskülönben az ügyrendet a törvény korlátai között mindegyik törvényhatóság szabályrendelettel maga állapítja meg. Megyék, vidékek, székek és kerületekben az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, szolgabíró, főpénztárnok. főorvos, főmérnök, levéltárnok, közgyám. számvevő és a rendezett tanácsú városok polgármesterei ; törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, közgyám. számvevő és levéltárnok, Budapesten pedig a polgármester, az alpolgármesterek, tanácsnokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, a főügyész, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő, a statistikai hivatal igazgatója és a főlevéltárnok a közgyűlésen üléssel és szavazattal bimak, habár nem volnának is tagjai a bizottságnak. Az 1872 : 36. t.-cz. 66. §-a szerint Budapesten az említett joggal egy tisztviselő sem élhet, ha saját tényéről, valamint a tanács egy tagja sem. ha a tanács eljárásáról szó van; mely szabály a többi városok, illetőleg a tisztviselőket illetőleg, a többi törvényhatóságok által bizonyára követtetni fog. A többi tisztviselők és általában a tiszteletbeli tisztviselők a közgyűlésen felszólalhatnak, és ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is; de szavazattal csak azon esetben birnak. ha bizottsági tagoknak megválasztattak, vagy a legtöbb adót fizetők sorába esnek. Aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön vissza nem vonja, széksértési kereset alá vonathatik. s a gyűlés által, a felebbezés kizárásával, 100 forintig terjedhető és közigazgatási utón behajtható birsággal büntettethetik, fenmaradván a büntető törvények súlya alá eső bűn-